Forte di Bard-Valle d’Aosta

Az olasz csizma szárán , északon Valle d1Aosta tartományban egy gyönyörű kisváros várja a kirándulókat. Bard a legkisebb község Valle d’Aosta régióban. A völgy bejáratánál helyezkedik el, ahol az aostai terület a legszűkebb.A települést 2012-ben Itália legszebb faluja (I borgi piú belli d’Italia)címmel is felruházták. A látképet egy tizenkilencedik század elején épült erőd uralja. A komplexum három épületből áll három szinten, közel 15.000 négyzetméter területen. A Savoyai-erőd, ahonnan lesétálva jellegzetes középkori városközpontba jutunk kis utcákkal, a 15-16. században emelt épületekkel, kézművesműhelyekkel, és helyi termékeket áruló üzletekkel. A Savoyai-ház erődje, a Bard felett emelkedő sziklára épült. Jelenleg az Alpok Múzeumának (Museo dele Alpi) ad otthont, és festészeti, valamint szobrászati kiállítások kerülnek itt megrendezésre. Nyáron zenei és táncművészeti előadások színhelye.

Castello di Fenis-Valle d’Aosta                   

Egy másik remekmű Fenis középkori vára,mely az egyik legismertebb és legszebb vár egész Olaszországban. Meglepő és lenyűgöző ötszögű alaprajzú épülete, melyet minden sarkon tornyok ékesítenek. Széles, csipkézett várfal lőrésekkel mely elegáns és látványos megjelenést kölcsönöz a dombtetőn elhelyezkedő épületnek., együtt, vezet úgy gondolja, hogy egy védekező funkcióját képviselet.

Venaria Reale-Torino

Királyi Palota (Palazzo Reale): barokk és rokokó épület nagy fegyvergyűjteménnyel. Az első, és legfontosabb a Savoyai-család rezidenciái között, amelyeket 1997-ben az UNESCO fel is vett a Világörökség listájára.

Castello Sforzesco-Milánó, Lombardia

A Castello Sforzesco (Sforza-vár) Milánó egyik legjelentősebb építészeti alkotása. A kastély sokáig a Sforza dinasztia rezidenciája volt, majd Európa jelentős erődje lett, napjainkban pedig számos múzeumnak ad otthont. A XV. században épült hatalmas, négyzet alaprajzú építmény egykoron a milánói hercegek rezidenciája volt. Korábban Castello di Porta Giovia néven volt ismert, nevét a középkori városfal egyik kapuja után kapta, mely a közelében állt. Mai nevét a XIX. század eleji restaurálások során kapta, amikor az építmény a város tulajdonába került. Az első erődítményt a városban 1368-ban emeltette Galeazzo Visconti. Utóda, Gian Galeazzo 1392 és 1396 között kibővítette ezt és új építményeket kapcsolt hozzá. Ez az épületegyüttes volt a citadella. Ez nagyjából a mai Corte Principale nevet viselő udvar helyét foglalta el. Giovanni Filippo Visconti idején, 1412-ben lett a vár a hercegek rezidenciája. A herceg további bővítéséket végeztetett el rajta, azonban halála után (1447), amikor a rövid életű köztársaság vette át a hatalmat a városban, az egész építményt lerombolták. Újjáépítését (I.) Francesco Sforzának köszönheti.

Miramare-kastély-Trieszt

A Miramare-kastély (Castello di Miramare) egy XIX. századi romantikus palota és díszkert, amely Habsburg Miksa osztrák főherceg (majd mexikói császár, I. Ferenc József öccse) és felesége, Sarolta belga királyi hercegnő részére épült isztriai fehér márványból az azóta Olaszországhoz csatolt Trieszti-öbölben, Trieszttől kb. 8 km-re, 1856 és 1860 között Carl Junker tervei alapján Miksa főherceg megrendelésére. A terjedelmes (22 hektáros) tengerparti parkot maga Miksa tervezte. A kopár kőszirtet, amelyre épült, számos trópusi növénnyel telepítették be. Miksa főherceg és Sarolta mielőtt elfoglalták volna a mexikói trónt, elvállalva ezzel annak előnyeit és terhét, életük boldog periódusát töltötték az osztrák riviérán, így választva el magánéletüket az udvari kötelességektől. Itt fogadta Miksa 1864. április 10-én a mexikói küldöttséget, amely felkérte őt országuk császárává. 1920-ban, a Monarchia földarabolásakor az Olasz Királysághoz került. A kastélyt 1955-ben államosították és jelenleg múzeum működik benne, kilátást nyújt a szikla csúcsáról a Grignano-öbölre és azon túl az Adriai-tengerre. A palotát olasz stílusú, szintén látogatható kert veszi körül, amelyben az egész világból összegyűjtött növényfélék (beleértve egészen ritka fajokat is) találhatók.

Duino kastély-Trieszthez közel

A Miramare-kastély szinte mindenki ismeri, míg a Duino kastélyról kevesen hallottak pedig belső termeinek szépsége felülmúlja a híres Miramare-kastélyt. A kastélyból csodálatos kilátás nyílik a meredek sziklákkal övezett tengerre is. A festői helyszínen magasló épület a Thurm und Taxis család tulajdona. A fantasztikus parkja és kastélyának egy része látogatható. Az építkezés 1389-ben kezdődött a Ugone Duino Trieszti kapitány vezetésével. A vár 1473-ban került a Habsburgok ellenőrzése alá. A Habsburgok kapitányai által irányított birtok azonban rövidesen - házassági kapcsolok révén - a della Torre család tulajdonába jut. A della Torre dinasztia uralma 1783-ban IX. Rajmund halálával ér véget, s az ő lányának házasságával a Hohenlohe hercegi család birtokába kerül Duino, akik egészen az I. világháború kezdetéig lakták a kastélyt. A kastélyban az évszázadok során több híres személyiség is megfordult Johann Strauss, Liszt Ferenc, Mark Twain, Paul Valéry, Gabriele D'Annunzio, Hugo von Hofmannsthal, Rainer Maria Rilke (Elégiák című műve is itt született). A költőről egy fantasztikus panorámával rendelkező, 2km hosszú (kiránduló) ösvényt - utat neveznek el ..Il sentiero Rilke..., semmiképpen ne hagyjuk ki. 18 szoba látogatható az épületben, melynek parkja is csodálatos és itt még egy bunkert is megtekinthetünk. Természetesen legendákban sincs hiány. La leggenda della Dama Bianca…Duino kastély legendája a fehér Dáma legendája, aki az egyik hercegnek a felesége volt, és a történet szerint sziklává változott,  miután kegyetlen férje egy szikla széléről a tengerbe lökte.

Castello Scaligero-Malcesine, Veneto

Vegyünk egy középkori várat egy sziklaszirten, adjuk hozzá a romantikus Garda-tó meseszép partját, egy festői falut... és ez Malcesine amibe garantáltan beleszeretünk. A kastély 31 méter magas domináns tornya az egész környék látképét meghatározza. A torony tetejéről, teljes és lenyűgöző panoráma kilátás nyílik az egész területre, a tóra és a Monte Baldo csúcsára. A tökéletesen helyreállított várban különböző kiállításokat láthatunk. A Garda-tó hírnevét, népszerűségét a német költőnek, Goethe-nek is köszönheti, aki „A természet csodájának” nevezte a tavat.

Rocca Scaligera-Sirmione, Lombardia

Még mindig a Garda-tónál maradunk hiszen nem mehetünk el szó nélkül Sirmione festői kisvárosa és a castello Scaligero épülete mellett sem. A Garda-tó területén Veneto, Lombardia és Trentino-Alto Adige tartománya osztozik. Sirmione varázslatos félszigete Lombardia tartományához tartozik. Lélegzetelállító szépségű óvárosának minden szeglete egyszerűen képeslapra kívánkozik. Sirmione nevezetessége az óváros bejáratát őrző XIII. századból származó Scaligeri-vár, amelynek tornyából pompás kilátás nyílik a környékre. A kastélyt egy ritka, középkori kikötői erőddel is megerősítették, mely a Scaligeri-flottát védte. A vár Európában az egyik legjobb állapotban megmaradt középkori vizivár. A kastélyon belül múzeum működik. Ha már Olaszországban járunk , legendákban biztos nem szenvedünk hiányt... Mint minden várnak szinte a sirmionei várnak is van legendája és szelleme is természetesen…A legenda szerint a sirmionei várban is egy szellem barangol a szobák között a sötét és viharos éjszakákon... A történet szerint Ebengardo és menyasszonya Arice, boldogan élt a kastélyban, amikor is egy esős, szeles éjszaka egy lovag, Elaberto (Feltre márkija) , kopogtatott az ajtón, hogy szállást kérjen. A vendég bebocsájtást nyert, de beleszeretett Arice és az éjszaka folyamán, beosont a szobájába. A nő hangosan felkiáltott, és Elaberto leszúrta egy tőrrel, hogy elhallgattassa. Ebengardo, felébredt a felesége kiálltására, berohant a szobába, de már holtan talált szerelmére. Egy heves harc kezdődött Elaberto és Ebengardo között, majd utóbbi megölte a kastély urát ugyanazzal a tőrrel. Ebengard kétségbeesett küzdelmével, amiért nem védte meg szerelmét, szellemként örökre az élők között maradásra ítéltetett , hogy elválasztva éljen kedvesétől.

Castello di Marostica, Veneto

Marostica, a Brenta folyó közelségének is köszönhetően csodálatos természeti környezetben fekszik és jelentős múlttal rendelkezik..Marostica hatalmas várfala már messziről látszik a városhoz közeledve. Szinte hibátlan nyakláncként öleli körbe a várost, és felfut a hegy tetejére is, ahol egy vár romjai nyújtózkodnak az ég felé. Érdemes a kacskaringós, megerőltető úton felmászni a felső várig, mert onnan madártávlatból kémlelhetjük az alattunk elterülő síkságot. Kellemes hangulatú kisváros színes házakkal, szűk utcákkal és egy híres játékkal, a történelmi sakk mérkőzéssel. A castello di Marostica épülete tulajdonképpen  kastélyból áll. A Castello Superiore és a Castello Inferiore épületét 1800 méter hosszú fal köti össze.A Castello Superiore előtti teret márványkő borítja, és sakktáblát alkot, innen a neve, Piazza degli Scacchi. (Sakk tér). A híres Marosticai sakk mérkőzés története 1454-re vezethető vissza, amikor  Marostica még a Velencei Köztársasághoz tartozott. Két híres neves marosticai nemes Rinaldo d'Angarano és Vieri da Vallonara, egyidőben beleszeretett a szépséges Lionoraba, Taddeo Parisio Castellano di Marostica leányába. Ahogy akkoriban szokás volt a két nemes megakart küzdeni a
leány  kegyeiért, de a kastély birtokos-Castellano, egyik fiatal életét sem akarta kockára tenni egy buta párbajban, így megtiltotta az összecsapást. Úgy döntött, hogy a 2 ifjú egy barátságos sakk mérkőzésben küzdjön meg leányáért. A vesztes pedig kisebbik leányának Oldrada – nak a kezét nyerte volna el.  A találkozó helyszínének a  piazza del Castello da Basso-t jelölték meg, ahol élő sakkfigurák kaptak szerepet a sakk mérkőzésben, kosztümökben, fekete-fehérbe öltöztek be a helyiek közül kiválasztottak. A sakk mérkőzés végét táncos, zenés mulatsággal zárták. Felvonult a város apraja-nagyja tehát a nagy eseményre. Lionora titokban szerelmes volt az ifjak egyikébe tehát remegve figyelte a játszma kezdetét, mikor is a kosztümös gyalogok, király, királyné és a többi élő sakkfigura színre léptek.   A győztes ifjú Vieri di Vallonara lett aki elvehette Lionorat, míg a vesztes Rinaldo D'Angarano Oldrada kezét nyerte el. Ez a hagyományos sakk játszma kerül itt megrendezésre minden páros évben. Ez a tornajáték az ami a várost minden rendezvény alkalmával visszarepíti egy kicsit a csodás történelmi múltba. A sakkjátszma újra rendezését 1923-ban prof. Francesco Pozza kezdte el szervezni, és 1954-től rendezik meg rendszeresen, az első rendezés Mirko Vucetich nevéhez fűződik.
1954-ben a város polgármesterének Marco Bonomo-nak köszönhetően készült el a mai formájában pompázó tér vagy sakk tábla. Azóta minden második évben Marostica városa újra éli a XIV sz.hangulatát és több ezer látogatót szórakoztat, akik a világ minden országából érkeznek erre a színpompás előadásra.

Gradara vára-Marche

Közép-Olaszország Marche tartományában található, a tengertől 3 km-re, egy 142 méteres dombon tetején. Az erődítményszerű középkori városka kastélya impozáns termekkel várja a látogatókat. Felelevenedik az irodalom drámai szerelmi története is és a bástyákról megcsodálhatjuk a vidékre nyíló fantasztikus panorámát is. Paolo és Francesca, Dante és Petrarca által megénekelt szerelmének helyszíne ez, igazi középkori hangulattal. A középkorban, 1150 körül, Pietro és Ridolfo De Grifo nemesek kezdték el építeni a gradarai kastély nagyobbik részét. Az évek során a Malatesta család átvette a birtokot és a várat.1289-ben itt gyilkolták meg Francesca da Riminit és szerelmesét Paolot. Francesca, Gianciotto Malatestának, Rimini uralkodójának volt a felesége. Azonban miután Gianciotto szerelmi légyott közben lepte meg saját testvérével, Paolóval, megölte őket. Francesca és Gianciotto házassága politikai jellegű volt; arra szolgált, hogy a két család közötti vérbosszúnak véget vessen. A Malatesta család mintegy két évszázadon át uralta Gradarat.  A sziklán a XIV. század óta létezik az impozáns 800 méter hosszú várfal, amelynek akkoriban komoly védelmi funkciója volt.

Grazzano Visconti - Emilia Romagna

A kastély épületét Piacenza megyében találjuk, Vigolzone városában. 1395-ben épült valószínűleg egy korábbi épület romjaira, Giovanni Anguissola feleségével Beatrice Viscontival telepedett itt le, aki Gian Galeazzo Visconti testvére volt.  Egy négyszögletes alaprajzú kastély, melyet 4 sarkán tornyok ölelnek körbe. Igazi középkori hangulat, gyönyörű 15 hektáron elterülő kastélypark és a hely legendás szelleme...Egy illat, egy elsuhanó alak, egy apró fuvallat...Minden varázslatos helynek megvan a szelleme. Aki a Grazzano Visconti parkja és a kastély között mozog, egy hölgy szelleme, Aloisa. A történet szerint, mely szájról-szájra terjedt, az emberek mindig tiszteletben tartották a jelenlétét, és szomorú sorsának emlékét. Aloisa, egy katona felesége volt, aki miután ura megcsalta. belehalt a féltékenységbe és a fájdalomba. Azóta bolyong lelke ezeken a helyeken.
Egy napon,  Aloisa szelleme megjelent Giuseppe hercegnek aki médium volt és a kezét vezetve , megrajzoltatta alakját. Egy nem túl magas, kövérkés, összefont karokkal álló hölgy alakja bontakozott ki, mely több szobor és alkotás formájában is megjelenik a későbbiekben, ő Aloisa. Természetesen nem gonosz szellem, hiszen mára a szerelmesek védőjeként is tisztelik és a látogatók apró ajándékokat is elhelyeznek szobránál, hogy szerencséjük legyen a szerelemben.

Guaita erőd-San Marino

San Marino a világ legrégibb, ma is fennálló köztársasága, Európa 3. legkisebb állama, területe picivel több, mint 60 négyzetkilométer. Kilenc kis települése van, nyolc kis falu és fővárosa San Marino. A főváros a 750 méter magas hely, a Monte Titano tetején helyezkedik el. Nevét egy dalmát kőfaragóról Marinoról kapta, aki a Titano-hegyen élt szent életet. A Guaita hegycsúcson elhelyezkedő Guaita erőd őrködik San Marino városa felett és az Olaszország területébe ékelődött mikroállam emblematikus jelképe. Az erődítmény a XI. században épült és abban az időben börtönként szolgált. A tornyok San Marino nemzeti zászlaján és címerén is láthatók. A bástyák egyik oldalon meredek sziklafalra épültek. A kb. 200 méteres mélységből az ellenség sohasem közelíthette volna meg a Guaita falait. A Rocca-Guaita látogatói pedig csodálatos kilátást élvezhetnek a bástyákról a környező vidékre.

Pitti Palota-Firenze

A Palazzo Pitti olasz reneszánsz műemlék Firenze történelmi központjában, mely 1982 óta az UNESCO Világörökség része. A hatalmas épület a Piazza Pitti egyik oldalát foglalja el, a bejárat a homlokzaton lévő kapun helyezkedik el. Zárt folyosón közelíthető meg az Uffizi-palota felől. A folyosón a Mediciek által gyűjtött műkincsek tekinthetők meg. A II. világháborúban a folyosó megsérült és az 1966-os firenzei árvíz is pusztításokat okozott az átjáróban. 1549-ben fejezték be a középső és a 18. században a szárnyépületeket. Arányaiban rejlik művészi hatása. A XVI. században a Medici-család tulajdona lett és a tartomány fejedelmeinek lakóhelye. A XIX. század végén az olasz királynak szolgált lakásul, ha Firenzében tartózkodott. Az épület méretei lenyűgözőek. Hatalmas kváderkövekből készült rusztikus falakból áll. A palota hét ablaknyi széles volt eredetileg, majd később megtoldották. Emeleteit párkányok és balusztrádsorok tagolják. A félkörös záródású ablakok keretező ívei díszítik csupán a homlokzatot.

Castello di Sammezzano-Toszkána

Egy dobtetőre épült az eredetileg védelmi funkciókat ellátó épülete őse a IX. században. Az eklektika és keleti kultúra ötvözetének gyöngyszeme sajnos nem látogatható. A castello di Sammezzano épületét hatalmas park veszi körbe,toszkána tartományában Leccio közelében található. A fő épület eklektikus és  mór stílusban épült 1605-ben , az aragóniai Ximenes család megbízásából. A hely története azonban sokkal régebbi és egészen a római korig nyúlik vissza. A történész Robert Davidsohn, könyvében azt állítja, hogy 780-ban Nagy Károly frank király is járt már itt , aki Rómából fia pápai keresztelője után utazott észak felé. Az épület kívülről kevésbé látványos, belül azonban megdöbbentő szépség, művészeti pompa fogad.

Angyalvár-Róma

Az Angyalvár (Castel Sant’Angelo) Hadrianus császár síremléke Rómában. A Tevere jobb partján áll, a folyón átívelő Ponte Sant’Angelo köti össze a várossal. A középkorban már Róma erődjének számított az épület. III. Miklós pápa a 13. században titkos alagúttal kötötte a Vatikánhoz mivel így lehetővé vált, hogy a pápa bármikor menedéket keressen a várban. Annyi harc folyt érte, hogy a polgárok 1379-ben megkísérelték lebontani: szerencsére csak a márványborítás esett áldozatul.

Királyi Palota-Caserta

A casertai királyi palota (Reggia di Caserta), a nápolyi Bourbon királyok egykori rezidenciája. A palotát Luigi Vanvitelli tervei alapján kezdték el építeni 1752. január 20-án VIII. Károly parancsára. A XVIII. század legnagyobb európai építkezése volt, amely 1780-ban fejeződött be, I. Ferdinánd uralkodása alatt. 1919-ben III. Viktor Emánuel király az olasz népnek adományozta. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. A restaurálási munkálatokkal 1958 körül készültek el. Ekkor nyílt meg a múzeum, mely magában foglalja a királyi lakosztályokat, az udvari színházat és a kerteket. Pompájával, méreteivel és a hozzátartozó kertekkel a versailles-i, madridi és szentpétervári paloták mellett az egyik legnagyobb és legimpozánsabb királyi palota Európában. 1996-ban a Vanvitelli-vízvezetékkel és a casertai San Leucióval közösen felvették az UNESCO Világörökség listájára.

Castello Aragonese-Ischia, Campania

Nápolytól délre egy apró kis szigetet keresünk fel. A szigetet az olaszok Isola Verdének, azaz „zöld szigetnek” nevezik a gazdag növénytakarójának köszönhetően (mandulafenyő ligetek, szelídgesztenye-erdők, narancs- és citromkertek, szőlőültetvények).  A világ egyik leghíresebb szigete, Capri mellett, Ischia is rendkívül népszerű desztináció Dél-Olaszországban. A szigetek közül egyébként  Ischia a legnagyobb: 46 km2-es területével több mint négyszer nagyobb Caprinál.  Az 58 ezer lakosú, vulkáni eredetű szigeten termálforrások, iszapfürdők és fantasztikus narancs- és citromültetvények, valamint mediterrán, és trópusi növények találhatóak. A kis sziget jelképe pedig nem más mint Ischia leglátogatottabb nevezetessége az Aragóniai kastély. A kastély az Ischia-szigethez egy híddal csatlakozó hatalmas sziklán áll. A kőhíd 220 m hosszú , ez vezet az ősi Borgo a Celsa, mai nevén Ischia Ponte területéhez. A Castello Aragonese – az aragóniai erődítmény egy parthoz közeli, 113 m magas tengeri sziklán helyezkedik el, mintegy 56.000 m² területen, mely egy vulkánkitörés során alakult ki. Története egészen  474-ig  nyúlik vissza (Castrum Gironis vagy "castello di Girone”). Az első erődöt ekkor építették szürakúzai görög telepesek. Az antik erőd alapjaira 1438-ban V. Alfonz aragóniai király építette a ma is látható erődöt, amely évszázadok során a sziget védelmére szolgált a kalózok támadásai ellen. A XVIII. század kezdetén még néhány templom és egy klarissza kolostor is meghúzódott falai védelmében, azonban az erőd a XVIII. században elnéptelenedett, majd az 1809-es bombázások során nagy része elpusztult. Az erődítményből pazar kilátás nyílik a szigetre és a Nápolyi-öbölre.
Természetesen írásunkban nem szerepel az összes Olaszországban fellelhető páratlan szépségű kastély, így csak néhány számunkra jelentős épület került kiemelésre. De nem hagyhatjuk említés nélkül a Csizma sarkának fantasztikus látnivalóit sem, hiszen itt vár ránk Basilicata tartományában a Castello di Malconsiglio, Calabriában Scilla, Castello di Roseto Capo Spulico valamint Puglia tartomány UNESCO Világörökséghez tartozó helyszíne is, a Castel del Monte épülete.

Olaszország bizony nem szűkölködik látnivalókban. Kevés olyan szerencsés ország létezik mint Itália, hiszen a gyönyörű tengerpartok mellett, fantasztikus tavak, mesés hegyvidékek és festői városok gazdagítják. És nem feledkezhetünk meg a gyönyörű kastélyparkokról sem, melyek északtól-délig elkápráztatnak pompájukkal….

Merano-A Trauttmansdorff-kastély kertjei

A gyönyörű botanikus kert a gyógyhelyeiről híres város, Merano felett fekszik. A kertet 2005-ben Olaszország legszebbjének választották.   A munkálatok a Trauttmansdorff-kastély 12 hektárnyi kertjében 1994-ben kezdődtek. Az egzotikusságával szemet gyönyörködtető, amfiteátrumra emlékeztető formájú terület egy napsütötte hegyoldalon helyezkedik el, a tengerszint felett 334 - 438 méter magasan. Az ideális időjárási viszonyoknak köszönhetően azóta mintegy 100.000 különböző növény otthona ez. A terület négy részből áll, ezek a nyári kert, a vizi- és teraszos kert, az erdős kert és a Dél-Tirol növényvilága. A kastélynak híres vendége volt többször  az osztrák Erzsébet császárné, "Sissi" is. Utazási ajánlat: ITT
Isola Bella-Lago Maggiore

A „Szép sziget”, Isola Bella apró szigete a Lago Maggiore tó közepén várja a látogatókat. A 320 méter hosszú és 180 méter széles szigetet szinte teljes egészében elfoglalja a Palazzo Borromeo és csodálatos kertje. Isola Bella egy virágzó sziget az Alpok lábánál: Az Isola Bella a XVII. századi olasz kertművészet remekműve. Egy különleges hajó formájú szigetecske , 10 teraszból álló kert szökőkutakkal, grottával, szobrokkal és hófehér pávákkal… Az eredetileg halászok által lakott kicsi szigeten az 1600-as években kezdett komoly építkezésbe a Borromini család. A barokk palota ma is az ő nevüket viseli. Egészen pontosan 1630-ban, Carlo Borromeo gróf  egy palotát építetett feleségének Isabella D'Adda-nak (innen a sziget elnevezése is Isola Isabella, majd később Isola Bella) mely a világ egyik legkülönlegesebb hangulatú kastélya lett egy gyönyörű látványkert közepén.  Egy történet szerint Napóleon és felesége Josephine is letelepedtek a szigeten. A legenda szerint Josephine-nek, annyira tetszett ez a hely, hogy megpróbálta meggyőzni a Borromeo családot, hogy ajándékozzák neki. Pozitív válasz hiányában végül "megelégedett" a Cernobbio városában található  híres Villa d'Este épületével…Utazási ajánlatunk: ITT
Villa Taranto kastélykertje-Verbania

A világ legszebb kertje a 16 hektár területet elfoglaló Villa Taranto parkja az olaszországi Verbaniában. A világhíres botanikus kert több teraszt foglal magában, több tízezer növényt bemutatva, amelyeket egy hét kilométer hosszú ösvényen tekinthetnek meg az idelátogatók. A Villa Taranto botanikus kertjének alapítója, a történelem a kulcsfigurája, Neil Boyd Watson McEacharn kapitány, brit katon Skóciából, a botanika szerelmese, aki rendkivül megszerette Olaszországot, ahol fiatalkorában többször is járt. A villa egy svájci építész tervei szerint épült 1875-ben.

Parco Sigurtá-Valeggio Sul Mincio

Ha Észak-Olaszországban a Garda-tó környékén járunk, ne hagyjuk ki ezt a fantasztikus helyet. Itália egyik legszebb parkja, egy zöld oázis  60  hektáron. A Parco Giardino Sigurtá a Garda-tótól (Lazise) 50 km-re fekszik.  Csodálatos park , melyet könnyen bejárhatunk, hogy megcsodáljuk gazdag növényzetét.  A Sigurtá-kert a mediterrán övezet pompás növényvilágával büszkélkedhet: káprázatos tulipánok, íriszek, rózsák, tavirózsák és őszirózsák otthona, de található itt nagy tölgyfa, 18 virágos tó, gyógynövények kertje, és ellenállhatatlan pázsitszőnyeg.

Giardino Giusti – Verona

Verona egyik csodája a Giardino Giusti Olaszország egyik legszebb reneszánsz kertje. A Giusti családhoz tartozó csodálatos kert ősrégi fák, szökőkutak, grották teszik különlegessé a teraszos területet.  1580-ban alapították, 1930-ban nagy műgonddal, az eredeti állapotokat szem előtt tartva felújították. Ötszáz éves ciprusfák, kétszáz éves sövénylabirintus, szökőkutak, barlangok, szobrok várnak itt ránk, és az a hihetetlen érzés, hogy Mozart és Goethe is gyakran sétálgatott itt. További információk: www.palazzogiardinogiusti.it

Giardino di Boboli – Firenze

Firenze egyik legszebb látnivalója a Pitti Palota és a hozzá tartozó Boboli kert. A Ponte Vecchio hídjához közel található a reneszánsz Pitti-palota, egy gazdag firenzei bankárnak, Luca Pitti-nek épült. 1982 óta az UNESCO Világörökség része. A palotát a domb felé a Giardino di Boboli kert egészíti ki, mely az olasz reneszánsz kertek egyik kiemelkedő példája. Az épület bal oldali szárnyán található kapu vezet egyenesen a parkba. A palota mögötti részt amfiteátrumhoz hasonlóan alakították ki. A domboldal lépcsős kőpadjai mögött fülkékben a Mediciek által gyűjtött szobrok másolatai tekinthetők meg. A kert közepén Caracalla termáiból származó római kád és egy kisebb obeliszk helyezkedik el. A parkban keskeny ösvényeken sétálhatunk szökőkutak, szobrok, mesterséges barlangok valamint egy kisebb és egy nagyobb tó mentén.

Giardino Garzoni-Toszkána

Collodi egy kis falu, Lucca felett található a hegyek lábánál Bagno di Lucca felé. Itt született Pinokkio története, ahol ma egy tematikus park várja a látogatókat főleg a gyerekeket valamint egy gyönyörű park a Giardino Garzoni. A jellegzetes toszkán villák stílusában épült Villa Garzoni és a gyönyörűen rendbetartott park sok látogatót vonz évről-évre a városba. A gazdag Garzoni család  1366-ban vásárolta meg a területet. Az építkezés 1633-ban kezdődött el. A négyszintes, 38 hálószobás Villa Garzoni, másnéven Pinocchio villa ma exkluzív rendezvények, fogadások helyszíne is, gyönyörűen diszített belső termeinek köszönhetően. A szobrokkal díszített barokk kert szépen rendben van tartva, a sétányok, grották , árnyas helyek, kis tavak , a virágok és különleges növények sok kirándulót csábítanak a városba.

Caserta

A casertai királyi palota (Reggia di Caserta), a nápolyi Bourbon királyok egykori rezidenciája. A palotát Luigi Vanvitelli tervei alapján kezdték el építeni 1752. január 20-án VIII. Károly parancsára. A XVIII. század legnagyobb európai építkezése volt, amely 1780-ban fejeződött be, I. Ferdinánd uralkodása alatt. Miután 1860-ban Két Szicília Királysága egyesült az Olasz Királysággal, a palotát csak alkalmanként használták. 1919-ben III. Viktor Emánuel király az olasz népnek adományozta. A második világháborúban jelentős károkat szenvedett. A restaurálási munkálatokkal 1958 körül készültek el. Ekkor nyílt meg a múzeum, mely magában foglalja a királyi lakosztályokat, az udvari színházat és a kerteket. Pompájával, méreteivel és a hozzátartozó kertekkel a versailles-i, madridi és szentpétervári paloták mellett az egyik legnagyobb és legimpozánsabb királyi palota Európában. 1996-ban a Vanvitelli-vízvezetékkel és a casertai San Leucióval közösen felvették az UNESCO Világörökség listájára.

Villa d’Este-Tivoli

Az itáliai kertművészet egyik remekét garantáltan Tivoli városában találjuk. Rómához közel, mindössze 30km távolságra találjuk Tivolit , a kertek városát, mely már a mitikus időkben is Sybillák, vízi nimfák, faunok számára nyújtott menedéket. Így nem véletlen, hogy később császárok, bíborosok és pápák választották kedvenc üdülővárosuknak. A nagy múltú település és püspöki székhely az ugyancsak a városról elnevezett Monti Tiburtini hegység nyugati lejtőjén, az Aniene folyó partján fekszik. Nevezetes látnivalói közül a leghíresebb a Villa d'Este reneszánsz kertje a szökőkútjaival. A város legalább a reneszánsz óta az úri társaság divatos nyári szórakozóhelye volt és neve így vált fogalommá. Ma világszerte sok tucatnyi kert, kastély, vidámpark, színház, sportcsarnok és hasonló intézmények viselik a nevét. Az Ippolito d’Este bíboros számára épített lenyűgöző villa, csodálatos kertjéről is nevezetes, ma az UNESCO Világörökség része. Maga a palota egyszerű - híressé teraszosan épült reneszánsz parkjának szökőkút csodái és 400 éves hatalmas fái teszik: ciprusok, cédrusok, pineák. Liszt Ferenc is többször tartózkodott a villában. Az itt töltött napok emlékét idézik a Villa d'Este szökőkútjai és a Villa d'Este ciprusai című darabok. Lisztnek emléktáblája és emlékszobája is van a palotában. A villa legszebb része a Pirro Ligorio által tervezett gyönyörű reneszánsz kert, 200 szökőkúttal. Az árnyas fák, lugasok és lila akáccal futtatott loggiák, a szökőkutak és vízköpők, a grották és szobrok egyedülálló hangulatot adnak ennek a különleges helynek. A kert egyik legszebb része a Viale delle Cento Fontane, a Száz Szökőkutak útja , mely egy hosszú összekötő sétány a Fontana dell'Ovato gyönyörű szökőkútjához. Három szinten, 100 szökőkút, melyet az Este ház jelképei liliomok, sasok és obeliszkek díszítenek. A hármas tagolás a tiburtini hegyekben eredő 3 folyót szimbolizálja, Albuneo, Aniene és Ercolaneo, ahogyan a Tiberis folyóba torkollanak. (Rometta kút).
Villa Borghese kertje-Róma

A Villa Borghese Róma legnépszerűbb, nagy kiterjedésű parkja, évszázados fákkal, pázsitos tisztásokkal, tavakkal, meseszép kertekkel és szökőkutakkal, bonyolult úthálózattal, kerti lakokkal, nyári palotákkal... Scipione Borghese, a műkedvelő bíboros hozta létre 1608-ban, több telek felvásárlásával, hogy itt akár kedvenc időtöltésének, a vadászatnak is hódolhasson. A 80 hektáros kert, ami az épület köré épült, Róma második legnagyobb parkja. Az angolparkban egy mesterséges tó is található. Maga a villa is gyönyörű, múzeuma (Galleria Borghese), gazdag gyűjteménye mindenképpen kiemelkedő.
Villa San Michele-Capri

A világ egyik legszebb szigetén találjuk a Villa San Michele épületét és csodálatos kertjét mely Anacapri egyik fő látványossága. A XX. század elején építtette Axel Munthe svéd orvos Tiberius római császár villájának helyén. Axel Munthe egy svéd származású párizsi orvos volt, hatalmas természetkedvelő. Bár eleinte a karrierjére koncentrált, mégis amikor először járt Capriban és meglátta Tiberius császár villájának és egy kis kápolnának a romjait, úgy döntött, hogy újraépítteti ezeket és itt éli le életét. Ahhoz, hogy elérje élete célját, rengeteget kellett dolgoznia, ráadásul divatos orvosként, ami pedig soha nem akart lenni. Az építkezés történetét 1929-ben kiadott könyvében, a San Michele regényében részletesen leírta. A sors fintora, hogy a tengerre, szélre és napsütésre nyitott villa erős fényeiben Munthe szinte teljesen elvesztette a szeme világát. 1919-1920 között a villa lakója volt Luisa Casati botrányos életű márkiné. Az orvos végrendelében a svéd államra hagyta, amely jelenleg is egy alapítvány révén üzemelteti. A villa kertjében egyiptomi és egyéb ókori (főleg római) ereklyék és művészeti alkotások találhatók. A kertjéből csodálatos kilátás nyílik Caprira, a kikötőre, a tengerre és a Vezúvra.