A mai olasz konyha előzményeit leginkább a római birodalom területére vezethetjük vissza. A meggazdagodott földesurak pazarló vendéglátásáról szatírát írt Ovidius, Horatius és a Néró korában élt Petronius is. A vendéglői élet is a rómaiaknál alakult ki. A vendéglőst a görögök lenézték, a rómaiaknál azonban a tavernák, kiskocsmák nagy népszerűségnek örvendhettek. Az itáliai Pompei városában az ásatások nem csak kenyérsütő műhelyeket, üzleteket tártak fel, hanem több száz személyes étkezőhelyeket a hozzá tartozó konyhákkal és italpultokkal is.

Az olaszok reggelire (colazione) nem szoktak a „bőséges szalonnás-tojásrántottás étkezésekhez” általában csak cappuccino-t fogyasztanak hozzá egy-egy péksüteményt, amiből hatalmas választék található a bárok, cukrászdák pultjain.(croissant, brioche, krapfen) Pontosan ezért a szállodák nagy többsége is leginkább édes süteményekből kínál bőséges választékot reggelire. A külföldi vendégek igényeihez igazodva a jobb hotelekben természetesen a svédasztalon megtaláljuk a tojásból készített ételeket és a sokak számára nagyon fontos zöldségeket is. (Paradicsom, paprika, uborka)

Az olasz konyhát sajátos karakterén kívül rendkívüli választékosság és könnyedség jellemzi. Az előételek között felvágottak, saláták kerülnek többnyire terítékre. A legismertebb és legnépszerűbb antipasto  a sárgadinnye nyers sonkával (prosciutto e melone) a bruschetta, a caprese saláta (mozzarella és paradicsom) a ráksaláta, vegyes tengergyümölcseiből készült ízelítők, carpaccio-rucola-grana…A főzeléket nem ismerik, levest viszonylag keveset fogyasztanak. A levesek közül a legismertebbek és legelterjedtebbek a minestrone (zöldségleves) és a brodo (húsleves). Az olasz levesekben gyakran bőséges a tésztabetét, gyakran készítenek „húslevest” tortellini tésztával például. Ismertek olyan levesek (zuppa) is, amelyeket sáfránnyal sárgítanak, amelyekbe babérlevél, kömény kerül, népszerű a babból készített leves is. A halleves népszerű a toszkán partok közelében, de az éttermek étlapjukon általában nem büszkélkednek több fajta levessel, hiszen Olaszországban első a TÉSZTA. Különleges helyet foglalnak el a tésztafélékből készített ételek, hiszen ez az olasz étkezés alapja is, a pasta. Az első fogás szinte mindig tészta, ami soha nem főételként kerül az asztalra. Rengeteg különböző színű, formájú tésztát ismernek és használnak, a paradicsomos alap a legfontosabb hozzávalója a különböző ízesítésű tésztáknak. A „pasta-t” állítólag makaróni formájában találták fel 1250 körül Szicíliában. Úgy tartják, hogy a maccheroni a görög macaria (mennyei boldogság forrása) szóból származhat míg a másik variáció szerint az eredete sokkal régebbre nyúlik vissza a kínaiakhoz és hogy az első utazók egyike Marco Polo hozta el egyik útja alkalmával. 245 fajta tésztaféle létezik, és a receptek , elkészítési módok természetesen tartományonként is változnak. A vékonyabb szálú spagettin, a vastagabb makarónin kívül az üzletekben rengeteg pasta kapható (canelloni, lasagne, tortellini,capelletti, ravioli, penne, tagliatelle, farfalle, orecchie,tagliatelle, troffie, fusilli, rigatoni , casarecce, fettucine, manicotti , bucatini, gnocchi , strozzapreti stb.).

A legnépszerűbb tésztafélék:
Spaghetti carbonara (tojással, szalonnával)

Pizza- A pizza tulajdonképpen délen született , Nápoly környékéről származik, a szegénynegyedben született, kimondottan a szegények eledele volt. Eleinte lapos tésztalapot sütöttek,amit tányérként is használtak hiszen erre pénzük nem volt és erre helyezték rá a napi betevőt így alakult ki a pizza mai formája. A legolcsóbb és táplálóbb fogás volt egykor családi kasszától függően gazdagították, olajjal, sajttal, paradicsommal, összetekerték és ezt fogyasztották ebédre.

Az olasz ízlés – már csak az éghajlat miatt is – a krémes, zsiradékban gazdag tészták helyett inkább többnyire a könnyedebb édességeket kedveli. Szívesen használnak mandulát, mogyorót, diót, mazsolát, aszalt és cukrozott vagy friss gyümölcsöket, mézet, fügét, narancsot, ananászt és citromot is a különböző sütemények, torták elkészítéséhez. A legismertebb olasz édesség a Tiramisú, ami mascarpone sajtból készített krémmel töltött sütemény,aminek a tésztáját kávéval locsolják meg és tetejére kávés,kakaóport szórnak. Az egyik legnépszerűbb édesség amivel Itália szerte mindenütt találkozhatunk, a crostata-rácsostorta.

Az étkezés végén elmaradhatatlan a kávé, melyből szintén rengeteg fajta létezik Olaszországban. A cappuccino felgőzölt tejjel készült kávé ellentétben a sajnos  itthon még mindig gyakran előforduló tejszínhabos kávéval. Elsőként állítólag a velencei kalmárok hozták be Európába e csodás cserje magjait és az első kávézó is a dózsék városában nyitotta meg kapuit 1640-ben. Espresso, ristretto, caffé lungo, caffé con latte, caffé macchiato (presszó kávé kevés tejjel), latte macchiato (tejeskávé), caffé amercicano (nagy csésze hosszú kávé) caffè shakerato (jeges

Itália 1964-ben a világ első bortermelő ország lett, majd 1967-ben elorozták a franciáktól a legnagyobb fogyasztó megtisztelő címét is. 1963-ban két mínőségi kategóriába rendszerezték boraikat: DOC-delimitazione di origine controllata és DOCG (delimitazione di origine controllata e garantita)Az utóbbi kategóriába ritka, kiváló , de drága borok tartoznak. Olaszországban még az asztali borokat (vino da tavola) is örömmel fogyaszthatjuk a kockás abroszos trattoriákban hiszen a „rossz bor” itt igazán ritka. Még a kisebb városkáknak is megvan a saját boruk, vino locale. (Lambrusco, Valpolicella, Bardolino, Barbaresco, Chianti, Cannonau stb.)