Olaszországi utazások

2011\04\23

Az olasz konyha jellegzetességei tartományonként...

 Az olasz konyha régiókra bontva..


A legkisebb olaszországi közigazgatási egység a község (comune), amelyek együttese alkotja a megyét (provincia). A megyék régiókat vagyis együttesen tartományokat alkotnak. Olaszország területét 20 tartományra (regione) osztották fel. (Ezenkivül két miniállam is található az ország területén belül a Vatikán és San Marino.) Itália 20 tartományából az 5 *-gal jelzett régió autonómiát élvez.
 

 Abruzzo -Aquila, Basilicata - Potenza

Calabria - Catanzaro, Campania - Nápoly

Emilia–Romagna - Bologna

Friuli-Venezia Giulia * -Trieszt 

Lazio - Róma , Liguria - Genova

Lombardia - Milánó, Marche - Ancona 

Molise - Campobasso, Piemonte - Torino

Puglia - Bari , Sardegna/Szardínia *- Cagliari 

Sicilia/Szicília * Palermo, Toscana-Firenze

                                                                 Trentino-Alto-Adige *-Trento, Umbria - Perugia 

                                                              Valle d’Aosta * - Aosta , Veneto - Velence
 

Friuli

Az olasz konyha igen változatos, míg északon előszeretettel készítenek különböző risottokat, dél felé haladva már a „pasta” az uralkodó eleme a konyha művészetnek. Itália egyik legészakibb és legkisebb tartománya Friuli Venezia Giulia. Az osztrák és a szlovén határ közelsége a konyha művészetre is rányomta a bélyegét. Egy étkezés szinte elképzelhetetlen a híres San Daniela sonka nélkül. Az előételek között szereplő San Daniele sonka (prosciutto crudo di San Daniele), világhírű. Míg országszerte az éttermekben általában sárgadinnyével kerül az étlapokra, Friuliban gyakran kínálják fügével is. A speck szintén fontos szerepet tölt be a különböző fogások között , de érdemes megemlítenünk az 1800-as évek közepétől ismert Pitina névre keresztelt különlegesen finom szalámit is, melyet korábban szigorúan csak vadhúsból készítettek ma a szarvas, kecske mellett már disznóhússal is készítik.


 

A számos ízletes sajt közül említést érdemel a Montasio , a Caciotta, és a helyi különlegesség a Frico.(Frico croccante-ropogós vagy Frico Morbido-lágy) A Frico-t általában kétféle sajtból készítik. A sajtokat összekeverik és olívaolajban ropogósra sütik. Természetesen több elkészítési módja is létezik ennek a specialitásnak hiszen előételként és főételként egyaránt fogyasztják. Készíthetjük hagymával és krumplival vagy gazdagíthatjuk akár bacon szalonnával is..


 

 

A régió jellegzetes fogásai közé tartozik a Brodeto a la Triestina, halleves, a Jota különleges zöldséglevese, a la paparot spenót levese.

Brovade e a muset-a brovade szőlőcefrében áztatott retekből készül, míg a muset egy disznósajthoz hasonlítható jellegzetes friuliban készült szalámi féleség, karácsonykor gyakran kerül az asztalokra mint főfogás.


 

Az édességek között a Sacher és a Dobos torta is megtalálható mint jellegzetes friuliban készült édesség,de nagyon finom és ízletes kekszek is készülnek a tartományban. Szintén népszerű a Gubana kalácshoz hasonló sütemény, mely kelttésztából készül, aszalt gyümölccsel. Ezenkívül a Crostui-leveles tésztás süteménye, az Esse di Raveo-S betű formájú kekszek, a Fritule vagy Fritulas-mazsolával vagy almával készített fánkhoz hasonló édessége mellett szép számmal találkozunk a rétesek különböző variációival is.


 


 

Cividale del Friuli

Északon jellemzően több risotto-t és levest is fogyasztanak mint Itália középső tartományaiban vagy főleg a déli régiókban így Friuli-ban is nagyobb szerep jut még a zuppa-nak és a Minestrone-nak. Cividale del Friuli a régió egyik legfestőibb kisvárosa szintén ízletes babbal készített Minestrone leveséről is nevezetes, népszerű a régióban sok városban előszeretettel készített "tökös gnocchi" (gnocchi con zucca) valamint a Muset con brovade és a fokhagymás szalámi is a város egyik specialitása. Az édességek között közkedvelt a gubana melyet mazsolaszőlővel, mogyoróval, fenyőmaggal és csokoládéval is készítenek valamint a különböző száraz kekszek.


 

Gorizia

Jellegzetes az árpagyöngyből és babból készült leves, az aszalt szilvával töltött gnocchi, a Risotto Primaverile-zöldséges risottó és a klasszikus gulyásleves.


 

Grado

A tenger gazdagságának köszönhetően ízletes halleveseket készítenek. „Il brodetto alla gradese” (több féle halból készül), „il brodetto di seppioline”-tintahallal, főételek közül pedig közkedvelt a töltött tintahal.

 

Trieszt

Friuli tartomány fővárosában Triesztben több konyha jellegzetességének keverékével találkozunk. Az ízek magukon viselik az osztrák, a magyar és a szláv konyha jellegzetességeit is. Gazdag fűszerezést használnak, népszerű étel többek között a „cevapcici” is (csípős grillezett kolbász), és egy igazi különlegesség a „lasagna al papavero”-a mákos lasagna tészta...


 

Udine

Nagyon kedveltek a rizottó félék. Riso e fagioli (bab és rizs), minestra di patate e fagioli (krumplival és babbal készített leves), risotto con punte d'asparagi (risottó spárgával), bisna (polenta/puliszka, bab és káposzta), pasta e fagioli (tészta babbal), cialzons (ravioli tészta spenóttal, mazsolával, ricottával), brovada.
 

 

Borok

Olaszországban szinte minden kisvárosnak meg van a saját bora (vino locale) így természetesen Friuli tartomány is büszkélkedhet néhány zamatos nedűvel. A vörösborokat (Pignolo, Refosco,Schioppettino), azonban itt egy kicsit háttérbe szorítják a jó minőségű fehér borok: Picolit, Ramandolo, Verduzzo és persze a sokat vitatott elnevezésű Tocai (Friulano), a rizlingek-Resling és a finom chardonnay borok. A borok mellett azonban mindenképpen említést érdemelnek a különböző grappák-pálinkák melyből számtalan kiváló minőségű italt találunk Olaszország szerte a bárok, éttermek itallapján is.


Friuli Venezia Giulia képekben: https://www.youtube.com/watch?v=9Ku9bdSNKGg


 


 

2011\04\21

Az olasz konyha

A mai olasz konyha előzményeit leginkább a római birodalom területére vezethetjük vissza. A meggazdagodott földesurak pazarló vendéglátásáról szatírát írt Ovidius, Horatius és a Néró korában élt Petronius is. A vendéglői élet is a rómaiaknál alakult ki. A vendéglőst a görögök lenézték, a rómaiaknál azonban a tavernák, kiskocsmák nagy népszerűségnek örvendhettek. Az itáliai Pompei városában az ásatások nem csak kenyérsütő műhelyeket, üzleteket tártak fel, hanem több száz személyes étkezőhelyeket a hozzá tartozó konyhákkal és italpultokkal is.

Az olaszok reggelire (colazione) nem szoktak a „bőséges szalonnás-tojásrántottás étkezésekhez” általában csak cappuccino-t fogyasztanak hozzá egy-egy péksüteményt, amiből hatalmas választék található a bárok, cukrászdák pultjain.(croissant, brioche, krapfen) Pontosan ezért a szállodák nagy többsége is leginkább édes süteményekből kínál bőséges választékot reggelire. A külföldi vendégek igényeihez igazodva a jobb hotelekben természetesen a svédasztalon megtaláljuk a tojásból készített ételeket és a sokak számára nagyon fontos zöldségeket is. (Paradicsom, paprika, uborka)

 
 
Az olasz konyhát sajátos karakterén kívül rendkívüli választékosság és könnyedség jellemzi. Az előételek között felvágottak, saláták kerülnek többnyire terítékre. A legismertebb és legnépszerűbb antipasto  a sárgadinnye nyers sonkával (prosciutto e melone) a bruschetta, a caprese saláta (mozzarella és paradicsom) a ráksaláta, vegyes tengergyümölcseiből készült ízelítők, carpaccio-rucola-grana…A főzeléket nem ismerik, levest viszonylag keveset fogyasztanak. A levesek közül a legismertebbek és legelterjedtebbek a minestrone (zöldségleves) és a brodo (húsleves). Az olasz levesekben gyakran bőséges a tésztabetét, gyakran készítenek „húslevest” tortellini tésztával például. Ismertek olyan levesek (zuppa) is, amelyeket sáfránnyal sárgítanak, amelyekbe babérlevél, kömény kerül, népszerű a babból készített leves is. A halleves népszerű a toszkán partok közelében, de az éttermek étlapjukon általában nem büszkélkednek több fajta levessel, hiszen Olaszországban első a TÉSZTA. Különleges helyet foglalnak el a tésztafélékből készített ételek, hiszen ez az olasz étkezés alapja is, a pasta. Az első fogás szinte mindig tészta, ami soha nem főételként kerül az asztalra. Rengeteg különböző színű, formájú tésztát ismernek és használnak, a paradicsomos alap a legfontosabb hozzávalója a különböző ízesítésű tésztáknak. A „pasta-t” állítólag makaróni formájában találták fel 1250 körül Szicíliában. Úgy tartják, hogy a maccheroni a görög macaria (mennyei boldogság forrása) szóból származhat míg a másik variáció szerint az eredete sokkal régebbre nyúlik vissza a kínaiakhoz és hogy az első utazók egyike Marco Polo hozta el egyik útja alkalmával. 245 fajta tésztaféle létezik, és a receptek , elkészítési módok természetesen tartományonként is változnak. A vékonyabb szálú spagettin, a vastagabb makarónin kívül az üzletekben rengeteg pasta kapható (canelloni, lasagne, tortellini,capelletti, ravioli, penne, tagliatelle, farfalle, orecchie,tagliatelle, troffie, fusilli, rigatoni , casarecce, fettucine, manicotti , bucatini, gnocchi , strozzapreti stb.).
 
A legnépszerűbb tésztafélék:
Spaghetti carbonara
(tojással, szalonnával)
Spaghetti all’amatriciana-csípős paradicsmos hagymás szósz, bacon szalonna darabokkal
Spaghetti Genovese vagy al pesto- fokhagymás, olívaolajjal készített bazsalikomos szósz
 

A rizottók főleg Észak és Közép-Olaszországban népszerűek. A rizst tengergyümölcseivel, gombával, zöldséggel jó adag tejszínnel készítik.
Az olaszok igazában nem nagy húsfogyasztók, a kolbászféleségeket jobban kedvelik, mint a frissensülteket. A hús ételek kevésbé fontosak tehát mint nálunk , főleg borjúhúst fogyasztanak (vitello), göngyölten-involtini és szeletben scaloppina. A húsokat gyakran paradicsomos mártásokkal is tálalják. A főétkezésekhez a Magyarországon megszokott sült krumpli, rizs köretek helyett főleg párolt vagy grillezett zöldségek,illetve friss zöldségek, saláták ( olívával és citrommal, balzsamecettel-aceto balsamico ) kerülnek az asztalokra.
 
Pizza- A pizza tulajdonképpen délen született , Nápoly környékéről származik, a szegénynegyedben született, kimondottan a szegények eledele volt. Eleinte lapos tésztalapot sütöttek,amit tányérként is használtak hiszen erre pénzük nem volt és erre helyezték rá a napi betevőt így alakult ki a pizza mai formája. A legolcsóbb és táplálóbb fogás volt egykor családi kasszától függően gazdagították, olajjal, sajttal, paradicsommal, összetekerték és ezt fogyasztották ebédre.
Számtalan elkészítési módja ismert. Az alapreceptektől a legrafináltabbig változhat, a pizzériákban min.20 féle pizza szerepel az étlapon. A jó pizza fafűtéses kemencében készül, elkészítése igazi művészet. Az igazi nápolyi pizza az 1600-as években született meg, természetesen akkor még különbözött az általunk ma ismert , számtalan elkészítési formában közkedvelt pizza fajtától. A fafűtéses kemencében készített tésztát zsírral, sóval, fokhagymával vagy esetleg sajttal, bazsalikommal ízesítették. Az 1800-as évek közepén kezdik csak használni a paradicsomot és a mozzarellát. A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Esposito-nak tulajdonítják aki az 1780-ban alapított Pizzeria Brandi-ban dolgozott. 1830-ig a pizzákat nyitott standokon árulták, és utcai árusok kínáltak őket a nápolyi kis utcákban. Az első mai értelemben vett pizzéria 1830 környékén nyílt meg Nápolyban, a neve Pizzeria Port'Alba volt. Ez idő tájt a pizza volt az egyetlen étel Nápolyban, amihez a szegények hozzájutottak. Raffaele Espositó nevéhez kapcsolódik az a nevezetes esemény amikor a Nápolyba látogató Umberto király tisztelére adott vacsorán felvonultatta különleges pizzáját. Raffaele 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margherita királyné látogatása alkalmából egy különleges pizzát készített, a Capodimonte Palotában megrendezett vacsorára. Azaz három fajta pizzát is , egy sajtos bazsalikomos, egy a ma is Marinara névre kereszteltet (paradicsom, fokhagyma, oregánó) és egy az olasz trikolór színeit képviselő pizzát: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom). A történet szerint Margheritának oly annyira elnyerte tetszését a trikolor színeit magán viselő pizza, hogy köszönőlevélben fejezte ki elismerését Raffaele Esposito-nak aki a királynő tiszteletére Margherita-nak nevezte el remekművűét és innen ered sokak kedvenc pizzájának a neve is.
 
Az étkezések végén gyakran kerül finom vegyes sajttál az asztalokra, hiszen Olaszország kiváló sajt remekekkel büszkélkedhet. A sajtok közül legismertebb a kékes színű gorgonzola,valamint a parmezán amelyet tésztákhoz is használnak. Nagyon finom és ízletes ezenkívül a lágy sajtok közül a Certosa , a Mascarpone vagy a híres mozzarella, amit a pizzákhoz is használnak. A Provolone, Asiago, Cacciocavallo, Montasio, Grana Padano, Pecorino Romano , Taleggio mind-mind Olaszország híres és ízletes sajtjai közé tartoznak. A legtöbbször azonban gyümölcs, fagylalt vagy sütemény kerül az asztalra. A híres olasz fagylaltról (gelato) úgy tartják, hogy a legjobbat Firenzében és Szicíliában készítik, de Itália szerte minden pasticceria (cukrászda) ízletes és rendkívül finom édességekkel csábítja a vásárlókat.
Az olasz édességek
Az olasz ízlés – már csak az éghajlat miatt is – a krémes, zsiradékban gazdag tészták helyett inkább többnyire a könnyedebb édességeket kedveli. Szívesen használnak mandulát, mogyorót, diót, mazsolát, aszalt és cukrozott vagy friss gyümölcsöket, mézet, fügét, narancsot, ananászt és citromot is a különböző sütemények, torták elkészítéséhez. A legismertebb olasz édesség a Tiramisú, ami mascarpone sajtból készített krémmel töltött sütemény,aminek a tésztáját kávéval locsolják meg és tetejére kávés,kakaóport szórnak. Az egyik legnépszerűbb édesség amivel Itália szerte mindenütt találkozhatunk, a crostata-rácsostorta.
A Zuppa Inglese (likőrbe áztatott piskóta, gyümölccsel és tejszínnel) mellett nem feledkezhetünk meg a híres Profitterol-ról sem, de az éttermek ajánlatai között megtaláljuk a millefogli, a meringata, a tartuffo különlegességeit is valamint a népszerű sorbetto al limone-ét, és a macedonia-át (gyümölcssaláta) is.
 
Az étkezés végén elmaradhatatlan a kávé, melyből szintén rengeteg fajta létezik Olaszországban. A cappuccino felgőzölt tejjel készült kávé ellentétben a sajnos  itthon még mindig gyakran előforduló tejszínhabos kávéval. Elsőként állítólag a velencei kalmárok hozták be Európába e csodás cserje magjait és az első kávézó is a dózsék városában nyitotta meg kapuit 1640-ben. Espresso, ristretto, caffé lungo, caffé con latte, caffé macchiato (presszó kávé kevés tejjel), latte macchiato (tejeskávé), caffé amercicano (nagy csésze hosszú kávé) caffè shakerato (jeges
Ezenkívül a hagyományos hosszú és rövid kávék mellett népszerű a caffé corretto is, ami grappával (pálinkával) vagy konyakkal van ízesítve. Caffé d'orzo-pótkávé, koffeinmentes kávék stb. A legnépszerűbb kávé fajták Olaszországban a Lavazza, Illy, Kimbo, Segafredo, Pellini stb.
 
Borok-italok
 
Itália 1964-ben a világ első bortermelő ország lett, majd 1967-ben elorozták a franciáktól a legnagyobb fogyasztó megtisztelő címét is. 1963-ban két mínőségi kategóriába rendszerezték boraikat: DOC-delimitazione di origine controllata és DOCG (delimitazione di origine controllata e garantita)Az utóbbi kategóriába ritka, kiváló , de drága borok tartoznak. Olaszországban még az asztali borokat (vino da tavola) is örömmel fogyaszthatjuk a kockás abroszos trattoriákban hiszen a „rossz bor” itt igazán ritka. Még a kisebb városkáknak is megvan a saját boruk, vino locale. (Lambrusco, Valpolicella, Bardolino, Barbaresco, Chianti, Cannonau stb.)
Az olaszok aperitifnek előszeretettel fogyasztanak Proseccot vagy északon a híres Spritz-et ami tulajdonképpen egy jellegzetes velencei ital, amit aperollal vagy camparival , fehérborból és kevés ásványvízből kevernek.
Koktélok: Bellini-sűrű baracklé és pezsgő, Tintoretto:grapefruit lé, gránátalma lével és pezsgővel, Rossini-eper és szárazpezsgő keveréke.

süti beállítások módosítása