Olaszországi utazások

2019\03\13

Szardínia

Szardínia neve egybeforrt a luxusturizmussal. A világ 10 legdrágább szállodája közül 5 Szardínián található.  A Costa Smeraldán járva Aga Khan neve senkinek sem lehet ismeretlen, mindenhol kiemelik ugyanis, hogy ez az úriember fedezte fel és hozta divatba a milliomosok körében Szardíniát, azon belül a Smaragdpartot. A Gallúra, azaz Èszakkelet-Szardínia, leghíresebb turisztikai látványossága a Costa Smeralda. A magyarul Smaragdpart egy 55 kilométernyi partszakasz Portiscotól Liscia di Vaccaig, melyet vitorlázás közben fedezett fel a 60-as évek elején Karim Aga Khan izmaelita herceg.15_2.jpg

Aga Khan fillérekért felvásárolja a pásztorok és parasztok földjeit. Az egyszerű szárdok fillérekért eladják birtokaikat, nem sejtve, hogy egy aranybányát adtak ki a kezükből. Aga Khan egy nemzetközi építész-és tájépítész csoportot bíz meg a munkálatokkal, akik egy természet közeli és szervesen a tájba illeszkedő nyaralóvidéket hoznak létre. Az építészcsapat egy fél évig tanulmányozza a szardíniai építészeti formákat, ugyanis nem akarnak a tradíciótól nagyon eltérő épületeket létrehozni. Természetes anyagokat használnak, az észak-keleti part jellegzetes kövét, a gránitot és fát. A házakat levegősen bútorozzák be a szardíniai és a modern kézműipar válogatott darabjaival. Az ebben, az ún. smaragdparti stílusban épült szállodák, mint a Cala di Volpe, a Pitrizza és a Romazzino az építészet igazi remekjeinek számítanak ma is, és nemcsak Szardínia, hanem Olaszország legdrágább hoteljei közé tartoznak. A 60-as évek végén és a 70-es években kezdik meg az építkezéseket. Ekkor épül a Porto Cervo-i Yachtclub, vagy az Olbia-i repülőtér is, mivel Olbia nincs messze a Smaragdparttól. Az igazi fellendülés a 80-as években kezdődik meg, amikor is az igazi VIP-k felfedezik ezt a különleges, nem mindenkinek megadatható nyaralóhelyet. Időközben Karim Aga Khan elhagyja a Smaragdpartot, mivel nem sikerül megvalósítani továbbfejlesztési terveit. A konzorcium azóta többször is váltott már tulajdonost. A Smaragparttal együtt fellendül a turizmus a környéki partszakaszokon is, úgy mint Porto Rotondon vagy Golfo di Marinellán, és hasonlóképpen Szardínia egész északi részén, egészen San Teodoro-tól Santa Teresa di Galluráig.

Porto Cervo
A Smaragdpart központjának számít Porto Cervo, mely az évek során Európa luxus nyaralóhelyévé nőtte ki magát. A természeti paradicsomba tökéletesen illeszkedő luxus villák, hotelek és a gigantikus yachtok szimbóluma. A Smaragdpart központja Porto Cervo, melynek sétálóutcáján az összes mértékadó divatcég márkaboltja megtalálható. Forgattak itt már James Bond filmet, és a mai napig filmsztárok, popsztárok vízen ringatózó luxusjachtjai köszönnek vissza ránk az újságok címlapjáról. A paparazzik kedvenc helye, hiszen az európai elit legnépszerűbb üdülőhelyéről beszélünk.  Az alábbiakban néhány érdekességet gyűjtöttünk össze a meseszép szigetről:

Szardínia, és a sziget elnevezése

Szardínia  a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, Tunézia és Korzika között helyezkedik el. Olaszország különleges autonómiával ellátott régiója. A „nurági” kor kezdetén, úgy Kr. e. 1500-ban a mükénéiek a szigetet Hyknusának (latin változata Ichnusa) hívták. A sziget másik neve Sandalyon („lábnyom”) volt, feltehetően a sziget alakja miatt. A Szardínia név a Sandaliotis kifejezésből származik, ami szantálfa miatt jelentkezik, mivel nagyon hasonló a lábnyomhoz. Ugyanezen okból a görögök  Ichnusa-nak, vagyis  lábnyomnak nevezték. Ichnusa ma egy híres szardíniai sör neve.

SZÁRD NYELV


Még azok is akik már sokat jártak Olaszországban, a szigetre érkezve kicsit lehet úgy érzik majd eltévedtek. A szárdok pici termetűek, a beszélt nyelv nem nyelvjárás , nem dialektus hanem külön nyelv. Nagy kérdés, hogy akkor most Szardínián olaszul beszélnek-e, avagy szárdul. Egy 2006-os felmérés szerint kb. másfél millió ember beszéli a szárd nyelvet, de csupán egy millióan használják azt ténylegesen. Két fő változata van, az északi logudorói (gyakorta ezt értik a tulajdonképpeni szárd alatt), valamint a délolasz hatásokat mutató campidanói. A legfontosabb dolog azonban annak megértése, hogy a szárd nyelv nem valamifajta olasz nyelvjárás, hanem egy teljesen önálló nyelv, amelyik a ma beszélt nyelvek közül a lehető legközelebb áll az ókori latinhoz. A tipikusan u-ra végződő szárd szavak a beszélt nyelvben egyértelműen latinos hatást keltenek, ami azért is érdekes, mert a szárd nem latin gyökerű nép, csupán a történelem során nyelvváltásra kényszerültek. A szárd az olasz mellett hivatalos nyelv a szigeten.

NURAGHE

Az egyik legérdekesebb archeológiai rejtély Szardínián az ún. nuraghe kultúra létezése. A szigeten kb. 8.000 db nuraghe található (mely különös építményekről az egész civilizáció a nevét kapta). A nuraghe-k gránit és bazaltkövekből emelt köralapú, toronyszerű építmények, átlagos magasságuk kb. 10-12 méter, ráadásul teljesen kötőanyag nélkül épültek. Messziről a földre épült óriási kohókéményeknek néznek ki. A belsejükben általában pontosan tervezett csigalépcső vezet a tetejére. A legfurább, hogy a régészek a mai napig csak találgatni tudják, hogy mi is lehetett az építmények funkciója, valójában fogalmuk sincs. Gyakoriságuk viszont tényleg döbbenetes, szinte folyamatosan nuraghiba botlunk a szigeten, átlagosan minden 3 km2-en van egy darab. A nuraghe-emberek azonban nemcsak nuraghe-ket építettek, hanem kúttemplomokat is, melyeket egészen elképesztő mérnöki precizitással terveztek meg. A bejá-rata ezeknek egy szabályos trapéz, s egy arányos lépcső vezet le a mélybe, ahol legalul van a víz egy kútban. Kb. 40 kúttemplomot tártak fel a szigeten, s mindegyiket úgy építették, hogy a napsugár csak egy bizonyos szögben, az év egy meghatározott napján, adott időben süt le az aljáig. Történészek szerint a nuraghe-kultúra központi eleme a víz volt, azt övezték szakrális tisztelettel.

A szárd zászló

A fehér színű zászló 4 mezőre van osztva, 4 bekötött szemű kalózfejjel. Több magyarázat tartozik hozzá: a szárdok a szaracén kalózok leszármazottainak tartják magukat. A spanyolok viszont szemellenzőseknek tartják a szárdokat, ezzel magyarázzak a szimbólumot.
Aki valaha is járt már a Földközi-tenger második legnagyobb szigetén, a többek között gyönyörű  tengerpartjáról híres Szardínián, biztosan jól emlékszik a tartomány jellegzetes zászlajára: a fehér alapon vörös kereszt tagolta négyszög négy sarkában egy-egy homlokpántos mór profilját láthatjuk. Pontos eredetét máig homály fedi, ám több, elsősorban spanyol és szárd eredetmítosz is él egymás mellett. A spanyol legenda szerint a mórfejes címert I. Aragóniai Péter (1094-1104) adományozta a szigetnek, az 1096-os alcorazi csata emlékére, ahol Szent György fehér alapon vörös kereszttel négybe szelt pajzzsal sietett az aragóniaiak segítségére a mórok ellenében, és a győztes ütközet után nem hagyott mást hátra, csak az ellenséges négy mór király levágott fejét.

Szardínia, azaz a száz évesek szigete

Egész Európában a férfiak Szardínia szigetén élnek a legtovább . Egy közelmúltban végzett tanulmány a százévesek szigetének hívta, mivel itt a legmagasabb a száz éven túliak aránya az egész kontinensen. Ennek titkát még kutatják, de a legújabb vizsgálatok szerint a hosszú életnek köze van a testmagassághoz is, ezen belül ahhoz a tényhez, hogy a szárd férfiak átlagban alacsonyabbak a többi európai férfinál. Valami belga kutatás azt hozta ki, hogy az alacsonyabbaknak 10%-kal nagyobb esélyük van a hosszú életre, mint a magasabbaknak... Szardínián belül is a 700 méternél magasabban fekvő településeken élnek leginkább sokáig a férfiak...Az utolsó felmérések szerint több mint 300 , 100 évet betöltött szárd lakik a szigeten.

Atlantisz..

Szardínia szigetén rejtélyes, 5000 éves köralakú kőépítmények (nuraghik) találhatóak mindenfelé. Azon kívül, hogy a korabeli népek fejlett építészeti tudását bizonyítják, keveset lehet tudni valódi szerepükről, mindenesetre a Világörökség részét képezik. Több mint 7000 nuraghe maradványát lehet megtalálni Szardínián. Az építmények különlegessége, hogy kizárólag itt terjedtek el, máshol - a régészek eddigi ismeretei szerint - nem jelent meg ez a típusú, az adott korban rendkívül fejlettnek számító építkezés. Ez is adhatott okot többek között az Atlantiszi kutatásokra…A legvonzóbb és az egyik legtöbbet kutatott mítoszról, Atlantiszról már Platón (kr.428-348) azt írta, hogy „Líbiánál és Ázsiánál nagyobb sziget volt, Poszeidón, a tengerek istene szentnek tartotta. Lakói toronyépítők voltak.” Sergio Frau újságíró feltételezését, hogy Szardínia szigetén található az elveszett világ, egyelőre vitatják…

Piramis Szardínia szigetén

Sassari városához közel, van egy érdekes piramisszerű képződmény , amelynek létezése előtt teljesen tanácstalanul állnak a hivatásos régészek és történészek. A legtöbbjük nem is igazán foglalkozik a Monte d' Accoddiban talált lelettel ,de tény,hogy ez a piramis azonban már évezredek óta ott áll egy hegy tetején. A hagyományos korbecslések szerint ez a lépcsőzetes kialakítású objektum legalább 4000 ezer éves, de egyes feltételezések szerint már időszámításunk előtt 4500-ban is ott volt, tehát elképzelhető, hogy valódi kora m meghaladja a 6500 évet. A lelet egyik legfőbb sajátossága és rejtélye is ebből adódik - az, építési stílusát tekintve leginkább egy mezopotámiai zikkurátra emlékeztet, sőt igazából annak pontos mása. A probléma az, hogy a környéken semmiféle írásos emléket nem találtak, maga a piramis sem túl informatív ezen a téren. Igaz, hogy alatta feltártak egy barlang rendszert, ám ennek létezését később sikerült letagadni, így most már senkit nem kell leengedni oda további kutatások céljából - hiszen ez a barlangrendszer nem is létezik! Mindenesetre a zikkurat ott áll Szardínia szigetén, és senki nem tudja, hogyan kerülhetett oda.

Alghero

Van Szardínián olyan város, amelyik szereti a katalánokat, ez pedig Alghero városa, melynek lakói a katalánok leszármazottai, így itt a mai napig hivatalos nyelv a katalán, az utcanévtáblák és hivatalos feliratok pedig kétnyelvűek, s a házak homlokzatain sokkal inkább sárga-piros csíkos zászlók lengedeznek, mint olasz lobogók. A legújabb népszámláláson a la-kosság 24%-a az algheroi dialektusú katalánt jelölte meg anyanyelveként, míg 90% azt ikszel-te be, hogy megérti ezt a nyelvet…Alghero, a sziget egyik legkedveltebb üdülőhelyére autóztunk. A város a környező vizekben honos tengeri algáról kapta a nevét, ami valójában tengeri fű (Neptun-fű), így a közeli barlang neve (neptun b) is innen származik. Algherot Korall-partnak (Riviéra del Corallo) is nevezik, hiszen egyik fő bevetéli forrása a korall kereskedelemből fakad. Szűk utcái szinte roskadoznak a szebbnél szebb korall ékszerektől, amelyeket szuvenírként is megvásárolhatunk. Az óvárost körülölelő vastag várfalak folytonosságát csak a nagy tornyok szakítják meg, szám szerint hét. Körbe lehet járni ezt a részt, a tornyok sorban bukkannak fel a sétálóutcák mentén. A városfalról és a bástyákról szép a kilátás nyílik az öbölre és a távolban emelkedő Capo Caccia sziklatömbjére.

La Maddalena

Szardínia egyik legszebb és leglátványosabb része a hét fő szigetből álló szigetcsoport “La Maddalena”, mely 1994 óta nemzeti park. A szigetcsoport 18 ezer hektáron terül el, és 180 km partszakaszt foglal magába. A gallúriai partokhoz közeli szigetek: Maddalena, Caprera, Santo Stefano, Spargi. A Korzikához közeliek: Budelli, Razzoli, Santa Maria. E három sziget között helyezkedik el a természet formálta kristálytiszta, átlátszó- és sekélyvízű “medence”, az ún. porto della Madonna, mely a hajókirándulások egyik fő célpontja egyedülálló szépsége miatt. Különleges természeti adottságainak köszönhetően nem csak a túrázás és a vitorlázás szerelmesei körében népszerű a Maddalena szigetcsoport. A Szardínia északi részére érkező legtöbb túrista szeretné látni a “rózsaszín strandot”, ami a Budelli-szigeten található, és ma már csak fehér színű. Mivel az oda érkező túristák többsége magával vitte az akkor még rózsaszín homokot, 2000-ben lezárták a strandot és azóta se hajóval, se gyalog nem szabad rámenni, csak a tengerről lehet megcsodálni. A hét sziget közül az egyedüli lakott a La Maddalena az azonos nevű kb. 11 ezer fős várossal, mely népszerű kikötőváros és az olasz haditengerészet egyik székhelye. Ma is itt található a haditengerészet egyik parancsnoksága és egy tisztképző iskolája. Igazi mediterrán hangulatú város, szűk utcákkal, jó éttermekkel, bárokkal és sok üzlettel. A Caprera-szigetet egy 600 méteres híd köti össze a Maddalenával, így a Maddalenán kívül ez a másik sziget, melyet szárazföldi úton is meg lehet közelíteni. Az összes többit csak a tenger felől. 1856 óta a Caprerán élt, majd itt is halt meg a családjával együtt Giuseppe Garibaldi, akinek jelentős szerepe volt az egységes Olaszország létrehozásában. A háza ma múzeum.

Szardínia és Berlusconi

Szardínia az olasz ex-elnök, Silvio Berlusconi kapcsán is a hírek fő sodorvonalába került, mikor a híres unga-bunga botrány lerántotta a leplet a kormányfő kedvenc szardíniai kéjlaká-ról, a Costa Smeraldán lévő Villa Certosa-ról. A négyezer négyzetméter alapterületű villa-komplexum alatt egy komplett barlangrendszer van, mely közvetlen összekötettésben van a tengerrel, kisebb hajókkal be is lehet járni a villa alá. A barlang falait Berlusconi páratlan stí-lusérzékkel csupa rózsaszínűre festtette ki, s itt rendezte híres kéjpartijait, ahol vendégül látta politikusbarátait is.

Casu Marzu 

Bár alapvetően mindig , mindent megkóstolok, ez a sajt valahogy anno kimaradt a kóstolómból...Egy iagzi szardíniai ételkülönlegesség, mely megsavanyodott kecsketejből készül. A különleges ínyencségnek számító Casu marzu sajt Szardínia szigetéről származik. A név önmagában rejti a védjegyet is: „rothadt sajt”, ami állítólag nagyon finom, ami nyüvektől hemzseg. A különleges sajtban 8 milliméteres nyűlárvák élnek, amelyek bőségesen falatozhatnak a juhtejből készült sajtból. Étkezésük közben pici furatokat vájnak a sajtba és útjuk során bőségesen ürítenek piciny testükből fehér váladékot, ami édeskés ízt ad az egyébként is erős ízű és illatú sajtnak.  Il Casu Marzu, vagy ismertebb nevén Formaggio con i Vermi-férges sajt,  2009-ben került be a Guinness-ek közé mint a világ legveszélyesebb sajtja.

Kanyon

Az európai Grand Canyonként emlegetett Gola Su Gorropu kontinensünk egyik legmélyebb kanyonja. A látványosabb túraútvonalon kb. 2 óra lejutni a kanyon bejáratához, ahol friss forrásvizet is találunk. A sziget keleti felén található 500 méter mély, 1,5 km hosszú.

Cagliari

A sziget fővárosa, Itália legrégebbi városa.  A "Nap város" -ának is nevezik, egyrészt mert éghajlata az egyik legkellemesebbek egyike a Földközi-tengeren, valamint épp délre néz, mint egy tengerre nyíló óriási ablak. A város egy öbölben, az Angyalok-öblében fekszik. Cagliarit szinte minden oldalról hegyek határolják, kivéve délről, ahol pedig a tengerrel határos. A város környékén sok sólepárló medence található, ahol a sziget egyik honos madara a rózsaszín flamingó talált otthonra. Cagliari a város maga 7 dombra épült, és ezek a dombok alkotják a település egyes negyedeit is. A Cannonau , a sziget világhírű bora, a mediterrán világ legrégebbi bora.15_3.jpg

Sughero-Parafa

Ajándéktárgyak közül a parafa emelendő ki leginkább, hiszen ebből az anyagból rengeteg dísz- és használati tárgy készül. Egyik legérdekesebb ilyen termék a parafából készült ruha, de a képeslapok, palackborítások, tálak, jegyzetfüzetek, nuraghe-k, kulcstartók stb. alapanyagaként is szolgál a fa kérge. A parafa természetes élőhelye a sziget és a régió ennek egyik legfontosabb előállítója Olaszországban. Olbia évszázadok óta a parafafeldolgozó-ipar egyik központja. Ez a növény különös jelentőséggel bír Szardíniánál, és mintegy 60 000 hektár területet foglal el a sziget területén; ez azt jelenti, hogy az egész nemzeti örökség kétharmada.

Földalatti tó

Európa egyik legnagyobb földalatti tava Szardínia szigetén van.  LAGO LAMARMORA: 130 méter hosszú, és 25 méter széles, 9 méter mély. A Neptun barlangban találjuk, mely a sziget egyik legfontosabb és érdekesebb látnivalója. A Capo Caccia alatt található cseppkőbarlanghoz több mint 600 lépcső vezet , az Escala del Cabirol vagy a tenger felől érhetjük el hajóval. Érdekessége, a helynek, hogy a barlang amennyiben a tengerszint megemelkedik, akkor nem látogatható. Fantasztikus cseppkőképződmények találhatók itt, a vízben tükröződő kristálynyalábok tündérország képét varázsolják elénk.  

Abbamele

Szardínia egyik legrégebbi kincse: tulajdonképpen méz- és virágporfőzet, amit elég bonyolult eljárással készítenek. A végtermék méz sűrűségű, de már messze van a sima méztől. Fantasztikus ízkombinációkat lehet kreálni vele, például sajtokkal (elsősorban ricottával), zöldségekkel, salátával, kenyérrel, édességbe téve.

Konyha

Maialino da latte arrosto, seadas, mirto, cannonau...Különleges fogásokkal bőven találkozhatunk a szigeten. Jellegzetes az étkezés végén kínált finocchio-t (édeskömény), a szinte mozgó sajt különlegességek, a bottarga-val (halikra) ízesített tészta, a ricottás kenyér , nyers kagyló, tengerisün... A szárd sajtok, borok fantasztikusak. A helyi sonka, kolbász, a faparázson sütött porceddu (szopós malac), és a remek házi készítésű tésztafélék is fantasztikusak. A fregola a sziget egyik specialitása (zukkinivel, mentával, kagylóval) mely a mi tarhonyánkhoz hasonlít a legjobban. Aztán ott a malloredus, a ravioli félék (Culurgiones di patate-fokhagymával, krumplival, mentával és pecorinoval). Isteni halakat, rákot, kagylót, homárt ehetünk itt és persze a híres bottargás tésztát... Finomak a mandulás, túrós édességek. Nagy kedvec a seadas, mely egy ricottával töltött ravioli kisütve, mézzel tálalva. És aztán ott van még a pane carasau-jellegzetes szárd lepény, a mazza frissa, a zuppa gallurese, a burrida, a pardulas...Italokból a mirtuszlikőr és a szárd borok nem véletlenül híresek. (Cannonau, Vermentino di Gallura...)15_4.jpg

Olbia, a boldog város

A legtöbb látogató először Olbia városába érkezik meg Szardínia szigetére, köszönhetően a nemzetközi repülőtérnek és a forgalmas kikötőnek. A város lakosságának a száma 1951 és 1981 között megduplázódott és folyamatosan emelkedik. A lakosság száma ma 62.500 fő körüli. Az egykori apró halászfalu napjainkban északkelet Szardínia egyik legnépszerűbb üdülő paradicsoma forgalmas kikötővel és nemzetközi repülőtérrel. Olbia neve – föníciai alapítása ellenére – görögül „boldog”-ot jelent. Az egykori római kereskedő állomás ma remek kikapcsolódási lehetőségeket kínál. A várost betölti a sziget jellegzetes aromás növényeinek és a tenger sós párájának illata, a Costa Smeralda strandjain számos vízi sport kipróbálására nyílik lehetőség, az éjszaka hemzseg a jobbnál jobb programokban, míg a környéket felfedezni vágyó utazókat föníciai, római kori és középkori emlékek miriádjai várják – a szabadban és a helyi archeológiai illetve történeti múzeumokban egyaránt. Olbiánál alkalmasabb helyet nehéz találni a mediterrán pezsgés átéléséhez.

Castelsardo

A sziget északi részén, az Asinara öbölben fekszik ez a festői középkori hangulatú település. Castelsardo az egész sziget egyik legszebb, legjellegzetesebb látnivalója. Mindent megtalálhatunk itt, ami a szárd világhoz hozzátartozik. A várost a Doria család alapította, a három oldalról tenger mosta, parti kiszögellésen. Ők építették a hatalmas várat Castel Genovese néven. 15_5.jpg

 

Asinara

Furcsa a neve, tragikus a múltja, érintetlen a növény- és állatvilága. Az 51 km²-es sziget furcsa lakóiról, az albínó szamarakról kapta nevét. A Szardínia szomszédságában lévő Asinara kuriózumának számítanak, és turisztikai látványosságává váltak a kis méretű fehér szamarak, melyek csak itt élnek. A szigetet valószerűtlenül kék tenger veszi körül. Régen fogolytábor, a tengeri utazók elkülönítésére szolgáló karantén működött a területen, illetve a szicíliai maffia rettegett börtönszigete volt egészen a kilencvenes évek végéig. Ma viszont lélegzetelállító szépségű turistaparadicsom a Földközi-tenger közepén, az UNESCO Világörökségeinek része. A 110 km hosszú tengerparttal és még a mai napig majdnem érintetlen természeti világgal rendelkező szigetet 2002-ben nemzeti parkká és természetvédelmi területté nyilvánították, Olaszország egyik legszebb nemzeti parkja jött létre itt. Az Asinara-sziget csak hajóval megközelíthető (legkönnyebben Porto Torresből vagy Stintoból), a kikötőből gyalog, biciklivel, terepjáróval, vagy kisvonattal lehet bejárni. A nyári időszakban napi három komp megy, télen azonban hetente jár ennyi. A szigetecske Korzikáról is elérhető, rendszeres kompösszeköttetés biztosított Franciaországgal is.

2019\02\14

10 érdekesség Velencéről, az Úszó városról

Spritz, Bellini, Szárnyas oroszlán és egyebek? Az Adria királynője a sokadik látogatásunk alkalmával is képes meglepni csodálatos látnivalóival. Az alábbiakban néhány érdekességet gyűjtöttünk össze, mely akár a rutinos Velence ismerőknek is izgalmas lehet...

1. Hidak az Úszó városban

Velence városában összesen 417 híd van! Ezekből 72 privát. 300 kőhíd , 60 vasszerkezetű és 57 fahíd található a városban. Az utolsó hidat egy spanyol építész Santiago Calatrava tervezte, ez a Ponte della Costituzione, mely 2007-ben készült el. Ez a 4. híd , mely a Canal Grande felett átível. Régen, egészen az 1500-as évekig Velencében a hidakon nem voltak lépcsők, hogy lóháton is közlekedni tudjanak. Az egyik érdekes korlát nélküli velencei hidat Torcello szigetén találjuk, ez a Ponte del Diavolo.1_287.jpg

2. Velence számokban

A 417 híd mellett, egyéb számokra is érdemes  Velence kapcsán figyelmet fordítanunk. 148 templom, 170 harangtorony, 350 gondola, 400 gondolás, 177 csatorna, csak néhány az izgalmas adatokból. Velence városa 118 szigetre épült, 127 „campo” vagyis kisebb tér van a városban, 450 palota (170 a Canal Grande mentén). A Calletta vagy a Ramo Varisco a világon a legkeskenyebb sikátor, mindössze 53 cm széles. A város maga 3 km széles, és 5 km hosszú, a Piazzale Romától a Sant' Elenáig. Az 1500 éve épült Velence évente 1-2 millimétert süllyed.

3. CIAO

A CIAO talán az egyik legismertebb olasz szó, melyet mindenki ismer. Külföldön is gyakran használják ezt az üdvözlési formát, de azt már kevesebben tudják hogy az eredete velencei. Valójában a szó eredete a venetoi dialektusból származik, mely a schiavo , s-ciao , s-ciavo szavakból amelyet később az évszázadok során az olasz nyelv asszimilált. A mai"ciao" vagyis szia üdvözlési forma , hajdan azonban nem mást jelentett mint "schiavo suo", vagy "servo vostro", azaz szolgálatára.

4. Cichetti & Ombre ?

Szeretnél igazi velencei módjára élvezni a várost? Akkor este 18 órától ajánlom figyelmedbe a "cichetti" és az "ombre" rituáléját. A "cichetti" nem más mint kis snack, apró falatkák, szendvicsek, különböző húsgombócok, melyet egy pohár bor mellett csipegethetünk el.
A legjellegzetesebbek közé tartozik a "sarde in saor" , mely egy tipikus velencei előétel is (szardínia hagymával, fenyőmaggal), a "baccalà mantecato" polentán vagy kenyéren, valamint a tonhal vagy húsgombóc. A velencei bor pedig ami kísérőnek szolgál a raboso (vörös) és a tocai (fehér). "Beviamo un ombra"" azaz igyunk egy pohár bort (megjegyzés-ombra=árnyék) régi idők hagyománya. Az ombra elnevezés, a velencei "bacari"-ból származik (kocsma, bár), amikor is az utcai árusok, hogy hűsen tartsák a bort, a Piazza San Marco terén, a Campanile árnyékában kínálták az italukat.  1_288.jpg

5. Az első diplomás velencei hölgy

Elena Lucrezia Cornaro Psicopia volt az első nő a világon, aki diplomát szerzett. A velencei nemesi családból származó hölgy a Padova-i Egyetemen végzett.1678. június 25-én ő lett az első női matematikus, aki megkapta a filozófia doktora fokozatot.

6. A szemüveg születési helye

Az első szemüveg története egy ismeretlen velencei mester nevéhez fűződik. A mai szemüvegekhez hosszú út vezetett, de mindenesetre történetük a híres muranói üvegművesek találmányával kezdődött a XIII. században. Murano kis szigete Velencétől északra fekszik, sokáig az üveggyártás központjának számított. Az üveg összetétele szigorúan titkos volt, a mesterek sokáig nem is hagyhatták el a szigetet. Ekkoriban a látássegítők elkészítéséhez szükséges fehér üveget, csak Murano szigetén gyártották. A mesterek domború lencséket csiszoltak, és ezeket egy-egy nyéllel ellátott fa karikába helyezték, ez volt a szemüveg elődje.

7. Schei

Velencei nyelven a pénz "schei" névre hallgat. Az elnevezés a Habsburg uralom idejéből származik, amikor a laguna világban a "Scheidenmunze" felirattal ellátott pénzérme járt kézről kézre.

8. Bellini koktél

A világhírű velencei Bellini koktélt 1948-ban, Giovanni Cipriani, a Harry’s Bár alapítója álmodta meg, akit felkértek, hogy készítsen egy italt Giovanni Bellini festménykiállítására. A koktélt pedig nem más, mint a Bellini festményekre jellemző, lilás, rózsaszín árnyalata ihlette, melyet a festő előszeretettel használt. A ragyogóan rózsaszín koktél titka pedig nem más, mint a friss, zamatos őszibarack és a prosecco találkozása. 

9. A világ első kaszinója

Itt nyílt meg a világ első nyilvános játékháza, mely a szerencsejáték korlátozására, és a velencei urak szokásainak szabályozását tűzte ki célul. A Casinò di Venezia 1638 óta működik, ám az épület története még ennél is régebbre nyúlik vissza. A monumentális létesítmény a csatorna mentén helyezkedik el, s 1509-ben, a velencei nemeseknek építették. A szerencsejáték központjává azonban csak száz évvel később vált. A rulett, a blackjack és a pókerasztal hamar visszarepíti a látogatókat a XVII. századi Velencébe. A kaszinó mára a történelem részévé vált. Olaszországban a mai napig összesen csak 4 kaszinó van, ezek is északon.1_289.jpg

10. Spritz

A velenceiek kedvenc aperitifje a Spritz, mely fehérbor/prosecco, szóda, aperol egyvelegéből készül (3-2-1 arányban) egy szelet narancs karikával szervírozva. Tulajdonképpen ez az olaszok fröccse, mely világszerte nagyon népszerű. Úgy tartják, hogy ezt az italt a XIX. század alatt találták fel Olaszország osztrák megszállása alatt és a neve a német spritzen szóból származhat.