Az Adria és a Dolomitok között fekvő Veneto tartomány látnivalókban igen gazdag, így aki Észak-Olaszországnak ezt a festői régióját választja utazása célpontjának, unatkozni biztosan nem fog. A hajdani utazók úgy írtak a régióról, mint a világ egyik leggazdagabb vidéke, mely gyönyörű fekvéssel és festői városokkal büszkélkedhet. És ez valóban igaz, hiszen nem véletlenül vált Veneto tartomány Olaszország leglátogatottabb területévé. Ismertségét persze a híres "V" betűs városoknak (Velence, Verona, Vicenza) is köszönheti, de festői tájai a Garda-tó, a Dolomitok és a tengerparti városok is számos látnivalóval várják a látogatókat, így a mi célunk most az, hogy a régi kevésbé ismert kincseiről ejtsünk pár szót. Az elmúlt évszázadok hangulatát idéző arisztokrata villák és birtokok világába utazunk,  ahol megannyi csoda és helyi specialitás vár ránk. Járjuk be Treviso-t, a radicchio hazáját, keressünk fel Palladio villákat, teszteljünk prosecco-t Valdobbiadene vidékén, vagy kóstoljunk grappat Bassano del Grappa városában...

1. Maser-Villa Barbaro

Asolo kisvárosához közel találjuk az elegáns villa épületét. A Villa di Maser (Villa Barbaro) a padovai születésű Andrea Palladio (1508-80) egyik legnagyobb mesterműve, és az UNESCO Világörökség része. Az 1558-ban épült villa két testvér, Daniele és Marcantonio Barbaro megbízásából épült. A két velencei politikus egyébként Palladio barátja volt. A ión oszlopokkal és timpanonnal díszített főépület egy görög templomra emlékeztet. A villa legszebb része kétségtelenül a Paolo Veronese freskók által díszített terem. Egy virágzó birtok közepén található, melynek pincészete kiváló minőségű borokat állít elő. Annak a dombnak a lábánál, ahol a Villa Barbaro emelkedik, Palladio felépített egy kifinomult tempietto-t. A Tempietto della Villa di Maser az építész egyik legköltségesebb alkotása. Karrierje végén 1580 körül készült, köszönhetően Marcantonio Barbarónak, aki egy új plébániatemplomot akart adományozni Maser közösségének. Úgy tervezték, hogy az épület villakápolna és Maser plébániatemplomának kettős funkcióját tölti majd be. Az építés kezdetének a dátuma bizonytalan. A frízbe az 1580-as dátumot vésték be, illetve a védnöknek, Marcantonio Barbarónak és Palladiónak a nevét. A Teatro Olimpico épületével együtt a tempietto Palladio utolsó munkája. A művész Maser városában halt meg.

2. Bassano del Grappa

A Brenta két partján fekszik a festői Bassano del Grappa,  ahol Jacopo Bassano festő is alkotott, és itt találták fel a Grappa nevű törkölypárlatot is. . A város legismertebb nevezetessége az 1209-ből származó (persze azóta többször felújított) fedett fahíd. A folyó mindkét oldala annyira beépült, hogy a híd bejárata leginkább egy díszes kapualjra emlékeztet. Az első világháború idején súlyos harcok folytak a környéken, a híd is súlyos károkat szenvedett illetve többször teljesen lerombolták, többek között a második világháborúban, de mindig helyre állították. Helyi specialitások közé tartoznak a híres bassanói spárgából készített ételek,  a baccalá alla vicentina-vicenzai tőkehal, Asiago sajt, édességekből pedig a Gubana Bassanese és  Ciambellone Bassanese.  Érdemes megkóstolni a különböző, grappa-val készített süteményeket, kekszeket, de ne hagyjuk ki a helyi aperitifet se, ami nem más mint a mezzomezzo. Bassano központjában, a híd előtt jobbra találjuk a híres szeszfőzde épületét. A Itália legrégebbi üzemét, a Nardinit, 1779-ben Bortolo Nardini alapította és itt kell feltétlenül megkóstolni a helyi italt: Mezzoemezzo. (3,5 cl di Rabarbaro Nardini 3,5 cl di Rosso Nardini, 6 cl szóda, citromhéj)

3. Villa Angarano, Bassano del Grappa

A villát Palladio barátjának, Giacomo Angaranónak tervezte, de csak az uradalmi ház két oldalán lévő szimmetrikus, oszlopos tornácú oldalszárny (barchesse) készült el a terveiből. Angarano később anyagi okok miatt eladta a házat egy velencei nemesnek, Giovanni Formentinek.

4. Castelbrando

Veneto tartomány egyik legszebb fekvésű kastélya, mely a Dolomitok közelében fekszik, gyönyörű park ölelésében. Panorámás siklóval érhetjük el a 400 méter magasan, a Valmareno környékére büszkén letekintő kastély impozáns épületét, ahol egy elegáns 4*-os szálloda és múzeum várja a látogatókat.. A múzeumban a kastély történetével és legendáival, a mitikus Brandolino életével, és a gazdag fegyvergyűjteménnyel ismerkedhetünk meg. A középkorban Castello della Costa, Castrum Costae néven volt ismert. Cison di Valmarino városának képét meghatározza az épület, mely a monte Castello oldalát uralja. Nevét a Brandolini családról kapta.

5. Possagno

A Treviso közelében fekvő város, kihagyhatatlan program, ha a régióban kirándulunk. Az Asolo-tól északra fekvő város, Antonio Canova szülővárosaként ismert. A velencei olasz szobrász a Monte Grappa lábánál fekvő Possagno városában született 1757-ben. A művész a barokk stílustól eltávolodva, az antik művészet ideáljaihoz nyúlt vissza és a szobrászati klasszicizmus megalapítójaként tartják számon. A városban járva, felkereshetjük a szobrász szülőházát, a Canova múzeumot, majd a város felett magasodó, neoklasszicista stílusban épült impozáns templom épületét, melyet a római Pantheon épülete ihletett. A Tempio di Canova képe uralja az egész vidék látképét, míg a templombelső a látványosan díszített, hatalmas kupolával igazán különleges élményt nyújt.

6. Marostica

Marostica, a Brenta folyó közelségének is köszönhetően csodálatos természeti környezetben fekszik és jelentős múlttal rendelkezik. A város mai külsejét a Scaligerik idejében nyerte el. A városfal építése Cansignorio uralkodása idején kezdődött 1372. március 1-én. A városban, minden páros évben megrendezésre kerülő sakkjátszma Veneto és Olaszország leglátványosabb eseményei közé tartozik. Brilliáns koreográfia, amelyet a XIV. századi kosztümök rafináltsága, pompája tesz még varázslatosabbá és visz vissza bennünket a szépséges Lionora  hercegnő romantikus történetéhez, aki az eredeti játszma főszereplője volt. Egy romantikus szerelmi történet, két lovag harca elevenedik meg ilyenkor. A romantikus sakk párbaj története  szeptember 2.vasárnapján volt 1454-ben, ennek mintájára elevenítik fel újra és újra a történetet.  A híres marosticai sakk mérkőzés története 1454-re vezethető vissza, amikor a város még a Velencei Köztársasághoz tartozott. Két híres marosticai nemes Rinaldo d'Angarano és Vieri da Vallonara, egyszerre szeretett bele a szépséges Lionoraba, Taddeo Parisio Castellano di Marostica szépséges leányába. Ahogy akkoriban szokás volt, a két nemes vérre menően megakart küzdeni a leány  kegyeiért, de a kastély birtokos-Castellano, egyik fiatal életét sem akarta kockára tenni egy buta párbajban, így megtiltotta az összecsapást. Úgy döntött, hogy a két legény egy barátságos sakk mérkőzésben küzdjön meg leányáért. A vesztes pedig kisebbik leányának Oldrada – nak a kezét nyerte volna el. A találkozó helyszínének a  Piazza del Castello da Basso-t jelölték meg, ahol élő sakkfigurák kaptak szerepet a sakk mérkőzésben, kosztümökben, fekete-fehérbe öltöztek be a helyiek közül kiválasztottak. A sakk mérkőzés végét táncos, zenés mulatsággal zárták. Felvonult a város apraja-nagyja tehát a nagy eseményre. Lionora titokban szerelmes volt az ifjak egyikébe, tehát remegve figyelte a játszma kezdetét, mikor is a kosztümös gyalogok, király, királyné és a többi élő sakkfigura színre léptek.  A győztes ifjú Vieri di Vallonara lett, aki elvehette Lionorat, míg a vesztes Rinaldo D'Angarano Oldrada kezét nyerte el. Ez a hagyományos sakk játszma kerül itt megrendezésre minden évben, ez a tornajáték az ami a várost minden éveben visszarepíti egy kicsit a csodás történelmi múltba.
A sakkjátszma újra rendezését 1923-ban prof. Francesco Pozza kezdte el szervezni, és 1954-től rendezik meg rendszeresen, az első rendezés Mirko Vucetich nevéhez fűződik.

7. Treviso

A vízimalmok és a tiramisú városa... A Sile folyó mentén fekvő Treviso városában macskaköves utcák, ódon színes házak fogadják a látogatókat. A város környékéről ered a prosecco gyöngyözőbor és itt találták fel 1962-ben a tiramisút. Gyalogos városnézésünket célszerű a Dóm téren kezdeni a Szent Péternek szentelt Dóm megtekintésével, majd a város hangulatos sétálóutcájának (Via Calmaggiore) csábító kirakatai mentén elsétálhatunk a főtérre. Történelem, kultúra és társadalmi élet, ez a csodálatos „Urak tere”, a város szimbolikus helye, ahol a XIII. századi épületek mellett hangulatos kávézók, éttermek találhatóak. A Piazza dei Signorin a Torre Civica, Palazzo dei Trecento, Palazzo della Podestá épülete vár ránk, de feltétlenül keressük fel a város egyik legfestőibb és talán legjellegzetesebb negyedét is a Canale dei Buranellit. A halpiac, és a Canale Cagnan szintén kihagyhatatlan program a városba látogatóknak.

8. Monte Grappa

Észak-Olaszország egyik legjelentősebb első világháborús kegyhelye. Bár hosszú és igen kanyargós út vezet fel a csúcsra, mindenképpen érdekes kirándulás vár itt ránk. A magyar történelem lapjain az első világháború utolsó éve, az 1918-as tette elfeledhetetlenné Monte Grappát. A Monte Grappa egy 1775 méter magas hegy, itt zajlott az első világháború egyik legnagyobb és legdurvább csatája, ekkor akadályozták meg az olaszok az osztrák betörést. A Cima Grappa a hegylánc egyik csúcsa. A közelben találjuk a háborús temetőt, ahol nagyon sok magyar nevet fedezhetünk fel. A grappai kegyhely kövein, egymás mellett sorakoznak osztrák, olasz, magyar, cseh és más népek elesett katonáinak nevei. A csúcsról, és az emlékhelytől gyönyörű kilátás nyílik a környező vidékre, a Brenta és a Piave folyók völgyeire.Minden évben, augusztus első vasárnapján hagyományos első világháborús megemlékezést tartanak itt. (Cerimonia di Cima Grappa) Itt jártunkkor éppen véget ért a megemlékezés, melyre minden évben több százan látogatnak el, külföldi képviseletek tagjaival együtt.

9. Caorle

Egy tengerparti üdülőváros, de hangulatos óvárosának köszönhetően ettől mégis sokkal több. Romantikus óvárosát szűk sikátorok és pasztellszínű középkori házak díszítik. A festői városközpontban számtalan látnivaló várja a látogatót, melyek közül kiemelkedik a Santo Stefano Dóm, a henger alakú, 48 méter magas harangtoronnyal, és a tengerparton lévő Santuario della Madonna dell’Angelo szentély. A város „Kis Velence” néven is ismert. A sétányt kísérő sziklasort kőfaragók munkái teszik szépségessé. A város, Ernest Hemingway kedvenc olasz városa, ahol több regényén is dolgozott. 

10. Portugruaro

A kis középkori hangulatú város az adriai tengertől nem messze található. Portogruaro, festői kisvárosa az ”árkádok városaként” is ismert. A város alapításának a története egészen 1140-g nyúlik vissza. A Lemene folyó partján fekvő városkában gyönyörű, velencei gót stílusban épült paloták ejtenek ámulatba. A város legrégebbi pontját a Palazzo della Loggia épülete uralja, mely az 1200-as években épült. A  Piazza della Repubblica, a Villa Comunale, a Lemene folyó és a vízimalmok, a hangulatos pálmafás utcák, a különlegesen szép épületek egytől-egyig sétára csábítanak.