Velencei karnevál

2_25.jpgHogy mi teszi egyedülállóvá a velencei karnevált? A semmihez sem hasonlítható varázsa Velencének, ahol a karnevál idején az utcák megtelnek élettel és a sikátorokban , tereken pompás jelmezekbe bújt emberek pózolnak a több száz éves paloták mindennapi díszletei előtt. Az utcákon, tereken utcai zenészek szórakoztatják a látogatókat, a kis sikátorokban felmelegedhetünk egy ízletes forral bort kortyolgatva, beülhetünk egy hangulatos bárba, hogy a velenceiek kedvenc aperitifijét a spritz-et vagy egy finom Bellini koktélt elfogyasszunk és megkóstolhatjuk a karnevál jellegzetes édességét a frittellet is. Velence városát az évszázadok során számos , a szépségét, hangulatát sejtető jelzővel ruházták fel, de a lagúnák városa minden elképzelésünket felülmúlja és újra és újra visszatérésre készteti a látogatókat. Barangolja be , a kis útvesztőket, fedezze fel az Úszó város rejtett szépségeit és adja át magát a karnevál hangulatának. Ha szeretne részt venni egy jól szervezett karneváli utazáson tartson velünk! KARNEVÁLI UTAK 

A velencei karnevál időpontja : 2019. Február 16 - Március 5.


A Karnevál története:
3_18.jpgA velencei karnevál világszerte ismert, ősi hagyományokra épül, a gondolák és a lagúnák városában. A karneváli időszak hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és egy nappal hamvazószerda előtt ér véget. A karnevál története immár közel évre nyúlik vissza az időben. Elsőként 1094-ben került sor az eseményre, Vitale Falier dózse uralkodása idejében és ebből az évből származik már az az írásos dokumentum is, ahol a karnevál szót először használják. Ez időben Velence már nagy és félelmetes mediterrán tengeri hatalom volt, s győzelmeit sorozatosan meg is ünnepelte, de  mindig is a karnevál volt a legkedveltebb mulatságok egyike. A karnevál egy hatalmas bállal kezdődött, mint napjainkban is, amit számtalan utcai előadás, játék és koncertek kísért a város utcáin, terein. A karnevál idején a város lakói jelmezt öltöttek. A velencei karnevál sok részletet megőrzött a múltból: a dózse és vendégei az erkélyről üdvözlik a népet. Megszólalnak a harsonák és az ég hirtelen tele lesz menekülő színekkel, léggömbök százai repülnek, imbolyognak a magasban, mintha Velence is szállni készülne. A velencei karneválok történelme többszáz évvel ezelőttre vezethető vissza. Tulajdonképpen az ókori Rómából származó népi ünnepség, a farsangot lezáró látványos felvonulás, amely elnevezését valószínűleg arról a hajót ábrázoló szekérről kapta (CARNUS NAVALIS), melyet az álarcos és állati alakokat öltő tömeg vidám énekeket dalolva és tréfákat űzve vontat végig. (A karnevál szó jelentése: "carne vale" vagyis "ég veled hús" a nagyböjt előtti időszakra utal.) A Karnevál a farsang utolsó csütörtöke (Giovedi grasso) után veszi kezdetét. A giovedi grasso: Vitale Michieli dózse 1165-ben szerzett sikeres győzelmének is emlékezetes dátuma. 1296-ban a szenátus Martedi Grasso napját ünnepnappá nyilvánította. Kezdetben a karneváli időszak meglehetősen hosszú időszakot ölelt fel, a karácsonyi ünnepektől dec.26-tól egészen húshagyó keddig tartott. Az 1400-as évektől az 1500-as évek végéig a karneváli ünnepségeket a Compagnie della Calza testülete szervezte, amelynek a tagjai főleg fiatal patríciusok voltak.

A karnevál történetében azonban az 1700-as évek számítanak leginkább. Ekkor kezdett a legjobban hasonlítani a Karnevál formája a mai napig ismert és kedvelt látványos felvonuláshoz. Napjainkig ennek szellemében rendezik a velencei palotákban az ismert táncmulatságokat, és jelmezes bevonulásokat, utcai előadásokat. A velencei származású Carlo Goldoni is több művében említést tesz a híres parádéról. (Vígjátékai a mai napig népszerűek.) A legrégibb írásos dokumentum, mely a maszkok használatáról, viseléséről ír 1268.05.02.-én íródott. Ez tulajdonképpem a legrégebbi törvény, mely Velencében az álarc használatát szabályozta - tiltja számukra a "tojásjáték gyakorlását"-il gioco delle "ova". A törvényt a rettegett velencei tanács, a Serenissima hozta. Az 1300-as évek elejétől iktattak be új törvényeket is, amelyek a karneváli eseményekhez kapcsolódtak. Az 1339-es karneválon már tiltott volt a maszkok viselése az éjszaka folyamán, majd 1458-ban betiltották a férfiak női maszkokba öltözését is. A legfurcsább rendelet, melyet a város főtanácsa hozott, 1467-ből származik. Ez megtiltotta a férfiaknak, hogy apácazárdába belépjenek, és nőnek álcázzák magukat.Tilos volt kolostoroknak akár a közelében is az álarcok viselése. Templomokba álarcban belépés tiltva. Fegyvereket vagy esetleges sebesülést okozó tárggyal nem mutatkozhattak. Fontos egy másik 1502-es rendelet, mely a pálcát és egyéb fegyvert viselő maskarásokat is rendszabályozta. Nem engedélyezett például az álarc és fegyver együttes viselése, a jelmezesek nem látogathatják a templomokat, sőt több időszakban betiltották a felvonulásokat is.

1608.08.13. a Tizek Tanácsa új törvényt bocsát ki, amely engedélyezi az álarcok viselését, a karnevál időszakán túl is.  Az egyetlen maszk, aminek a hordását majdnem egész évben engedélyezték, a bauta volt. Ez egy fél-álarc, amellett kényelmes is, hiszen a maszk levétele nélkül bárki ehet-ihat kedvére. A súlyos következmények elkerülésére törvénybe foglalták azt is, hogy az álarcok csak a hivatalos táncos banketteken viselhetők. Aki az előírásokat megszegi súlyos következményekkel kellett számolnia. Férfiaknak: 2 év börtönbüntetés, 18 hónap közszolgálatot és 500 líra büntetés fizetése a Tizek Tanácsának. A nőket a Rialtón korbácsolták meg, és a Szent Márk tér 2 oszlopa közé állították őket szégyenoszlopra. (pellengér) + 4 év száműzés a Velencei Köztársaságból. Ezenkívül 500 líra büntetést is kellett fizetniük a Tizek Tanácsának. 50 évvel az 1608-ban hozott törvény után egy új dekrétumot hozott nyilvánosságra a Tizek Tanácsa, amiben megerősítették a jelmezekhez a fegyverek viselésének szigorú tiltását, jelmezekbe öltözeteknek a Szent helyekre (templom stb.) belépését valamint a vallásos eredetű ruhák jelmezként való viselését. Megtiltották tovább a dalok használatát a délelőtti órákban és mindenféle balett előadást a karnevál időszakán kívül.

A XIII. század végén nyilvánították hivatalos ünnepnek a húshagyókeddet, és a maszk-készítőknek már a középkorban saját alcsoportjuk volt a festők céhén belül. Európa több országába eljutottak az itt készült maszkok, Magyarországra is innen hozatták az álarcokat és ruhákat Mátyás király korában.

1_64.jpg

És végül említsünk meg néhányat a velencei konyha jellegzetességei közül is amit érdemes megkóstolnunk ha már itt járunk. A karneváli időszak kihagyhatatlan édessége a velencei fánk a frittelle, melyet számos variációban találhatunk az utcákon vagy a cukrászdák kirakatában. A sima mazsoláson kivül, vanília, csokoládé krémmel töltött fánkokkal találkozunk leggyakrabban. Az utcákon kínált forralt borok és puncsok mellett, ami persze nem kimondottan helyi specialitás, nem mehetünk el szó nélkül azonban a helyiek kedvenc aperitif itala a spritz mellett (fehér bor, szénsavas ásványvíz, aperol, narancskarika) és meg kell említenünk a híres Bellini koktélt is. (prosecco és barackpüré) Veneto tartományában ízletes sajtokat is kóstolhatunk (Asiago, Grana Padana , Montasio) , melyek talán elsőre kevésbé hangzanak ismerősnek számunkra mint a gorgonzola, a parmezán vagy a híres mozzarella, de garantáltan nem okoznak csalódást. Velencében különböző hal ételeket érdemes megkóstolnunk, hiszen már az előételek kínálatában is számos specialitást kínálnak.(Baccalá-tőkehal, Sarde in saor-hagymás, fenyőmagos szardínia) Gyakoriak a frutti di mare alapú spagettik és rizottók.Érdekes velencei fogás a sajátos fekete színű, spagetti és risotto , mely színét a tintahal húsától és levétől kapja. Risotto nero di seppie. Fegato alla veneziana: hagyományos velencei fogás,borjúmáj hagymával olívaolajban kisütve.
1_78.jpg

Ajánlatok és további információk: www.tdmtravel.hu