"Különleges hely...ahol a galambok sétálnak és az oroszlánok repülnek..."
Sok-sok évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az Úszó várost megszeressem. Nem varázsolt el egyáltalán első látásra. A rengeteg ember, a galambok, a kanálisok sajátos „ illata”…DE : Velence nem Szent Márk tér és Rialtó! Hanem sokkal több, de erre, általában időhiány miatt , csak a sokadik utazás alkalmával érezhetünk rá. Így voltam ezzel én is, azóta viszont a kedvenc városom , mely a mai napig tartogat mindig új látnivalót, élményt és kalandot. A mai napi emlékszem arra a pillanatra, amikor menthetetlenül beleszerettem Velencébe. Távol a Szent Márk tér zajától, a turisták forgatagától, a Scala del Bovolo látványában gyönyörködve. Nem tudom hány alkalommal jártam Velencében. Egy ideig számoltam, aztán már nem. Volt, hogy évente legalább 10 alkalommal kísértem ebbe a fantasztikus városba csoportot. És igyekeztem mindig egy picit többet megmutatni, mint amit a klasszikus városnéző túrák Utasai valaha láthatnak…

1. Burano szigete:

Velencében járva nem maradhatnak ki a lagúna szigetek sem és mind közül a legszebb : BURANO! Három érdekességet mindenképpen látni kell itt. Színes házacskái, melyek számos festőt ihlettek meg, harangtornyának ferdesége és a buranói csipke kihagyhatatlan program. A sok színes házacskáról az a történet kering, hogy a buránói halászok, mivel sokszor estig kint voltak a tengeren sötétedés után nehezen tudták felismerni  a sok egyforma ház közül a sajátjukat ezért az egyszerűség kedvéért minden házat más színűre festettek, hogy csónakjukkal könnyebben hazataláljanak.  Több népszerű legenda is él a köztudatban a Burano-i csipke születéséről. Az első történet egy szerelmes buranói leány történetét meséli el , aki búcsút kell vegyen szerelmétől, aki a Kereszteshadjáratokba indul messze földre. A szerelmes ifjú szerelme zálogaként egy kis tengeri algát ajándékozott a lánynak, ami köztudottan víz nélkül csak 1-2 napig él. A leány attól félve, hogy elveszti szerelme egyetlen emlékét, tűt ragad és apja halászhálójára horgolja a kis algát így őrizve meg örökre szerelmük zálogát. A buranói csipke történelme a XV. századra tekint vissza. Az első írásos dokumentumot Carpaccio könyvében találjuk. Ha itt járunk feltétlenül nézzünk be egy üzletbe, ahol ha szerencsénk van sikerül a készítésbe is betekintést nyerni.

2. Cannaregio csatorna és városrész:

A Strada Nuova soha nem maradhatott ki egy-egy általam kísért csoport útvonalából, így a Cannaregio városrészbe is bepillantást kaptak az utazók. A Strada nuova a Santa Lucia pályaudvart köti össze a Rialto-híddal. Nevére két magyarázat is létezik, az egyik szerint a Canal Regio (='királyi csatorna') szóból származik, mely arra utal, hogy ez a terület a vashíd megépítése előtt szárazföldi összeköttetést jelentő fő csatornája volt a városnak. A másik elképzelés arra utal, hogy a környéket a mély vizek lecsapolása előtt nád lepte volna be. Velence legszegényebb negyede volt egykor. A XII.századtól a  zsidók a Giudecca szigeten és a környező szárazföldön telepedtek le a városban. A szenátus döntése alapján 1516-tól számuk jelentős növekedése miatt 1516-ban a Colleggio dei Salvi határozata értelmében a Cannaregio városrész egyik szigetére telepítették át őket. A szűk helyek miatt, több emeletes házakat építettek itt, ágyúöntő üzem és több öntöde működött itt. így maradt fenn a későbbiekben is a ghettó név a zsidók lakta negyedre. (Gettare fémet önteni szóból eredhet mások a ghet elkülönülés szóból származtatják.) 300 éven keresztül míg Napóleon meg nem szüntette ezt a gyakorlatot a zsidóknak a Cannaregio csatornák övezte részén kellett élniük. Magasabb adót fizettek, sárga öltözéket hordtak és némely foglalkozást nem űzhették, de ezenkívül fizikai bántalmazást nem szenvedtek. Kis időre még a Köztársaság pénzügyi ügyleteinek nagy része is itt bonyolódott le. Ha itt járunk feltétlenül nézzük meg a Chiesa della Madonna dell'Orto templomát is. A háromhajós,  gótikus templom rejti Tintoretto sírját is.

3. Santa Maria della Salute templom:

Sajnos a rövid városnéző túrák programjából kiesik, pedig gyönyörű, de én is csak hosszú évek után jutottam el ide először. 1630-ban súlyos pestisjárvány pusztított Velencében. A járvány elmúltával a Tanács már előzetesen tett fogadalmának megfelelően pályázatot hirdetett egy nagyszabású Mária templom építésére. A modellekben is elkészített 11 pályamű közul az akkor 32 éves Baldassare Longhena tervét fogadták el. A fiatal mester első jelentős alkotása főművének is nevezhető.1656-ra elkészült, felszentelése már csak a művész halála után történt meg. A 12.000 cölöpre épült, 8 szögletes alaprajz fölött emelkedik a templom főtere. melyet Tintoretto festmények diszítenek.

4. San Giorgio Maggiore:

Vagyis a Ciprusok szigete vagy Szent György sziget. 982 óta bencés szerzetesek alapították és éltek itt. A rendház a későbbi századokban Velence legmagasabb rangú vendégeinek szállása volt. Császárok, követek,pápák tartózkodtak falai között. Palladio tervei szerint építették a templomot 1565-ben. Palladio főműve is egyben. A padovai származású mester korán kiemelkedett kortársai közül. Tevékenységének legjavát Vicenzában fejtette ki. A terveket már 1559-ben elkészítette, de az építkezés csak később kezdődött meg. Teljes befejezése csak a mester halála után történt meg. Az oltár mögött szűk csigalépcső vezet egy csodálatos terembe itt gyülekezett 1800.03.14-én titokban 35 kardinális hogy megválasszák VII. Pius pápát. Egyházi főméltóságok nevét viselik az egyes faszékek. Itt található Szent Gellért magyar nyelvű emléktáblája is, melyet egy kései csanádi püspök utóda készítetett. Magyarországi útja előtt itt élt a kolostor falai között Szent Gellért. Szentünk azoknak a sorába tartozik, akik nem hazánk földjén látták meg a napvilágot, de életük, működésük és haláluk ide kapcsolja őket. Velence volt a szülőföldje, az a lagúnák szabdalta szigetföld, amelynek első lakói a helyi hagyomány szerint Attila hunjai elől menekültek ide a szárazföld városaiból és falvaiból. Öt éves volt, amikor szülei -- apját Sagredo Gellértnek hívták -- áteveztek vele a Szent Márk-székesegyházzal átellenben lévő San Giorgio-szigetre. Úgy látszott ugyanis, hogy György nevű kisfiúk (Szent György napján született, ezért kapta a keresztségben ezt a nevet) nem marad életben. Fogadalmat tettek, hogy ha a gyermek a sziget bencés szerzeteseinek imájára meggyógyul, Istennek szentelik az életét, és mindjárt a monostorban hagyják. A gyermek fölgyógyult, ott maradt, és fokozatosan bevezették őt a kor szellemi és a Szent Benedek rend lelki életébe, fegyelmébe. 15 éves lehetett, amikor édesapja Jézus iránti szeretetből szentföldi zarándoklatra indult. Társaival együtt elérte Palesztina partjait, ahol rabló arabok támadták meg őket. Csatára került a sor, s bár a támadókat megfutamították, édesapja holtan maradt a csatatéren. Így teljesült az a vágya, miszerint abban a földben szeretne pihenni, amelyet a Megváltó vére öntözött... Az ő emlékére vette föl az ifjú György a Gellért nevet.

5. S.Maria del Giglio:

Más néven S.Maria Zobenigo. A kápolnákkal szegélyezett teremtemplom  barokk homlokzatát Giuseppe Sardi készítette 1680 táján, a Barbaro család felkérésére.(Andrea Barbaro velncei lovag családjának méltó emléket kívánt állítani ezért vagyonának nagy részét áldozta a templom építtetésére. A homlokzaton a Barbaro család tagjainak szobrai láthatóak, a felső szinten középen a családfő színpadias szobra. Tulajdonképpen egy családi emlékművé vált, Tiepolo, Veronese művek láthatók itt, de a legérdekesebb hogy az egyetlen Velencében található Rubens festmény is itt található.

6. Scala del Bovolo

Vagyis a Palazzo Contarini del Bovolo egy fantasztikus késő gótikus épülete Velence városának. Egy rejtett kincse a városnak, mely a Szent Márk negyedben (sestiere di San Marco), a Campo Manin közelében helyezkedik el. Egy pici keskeny utcából nyílik, könnyen elmehetünk mellette. Nevezetessége a kis kertre néző hatemeletes, nyitott csigalépcső, tetején fedett terasszal. Az árkádsorok kicsit emlékeztetnek a híres a pisai Ferde Toronyra. A XIV. és XV. század között épült. A csigalépcső Pietro Contarini megbízásából épült, a San Paternian palota épületét díszítendő. Funkcionális célja igazából nem volt. A  formájából adódó elnevezés „csigaház” velencei dialektusban bovolo, a későbbiekben ráragadt az épületre. Valószínűleg Giovanni Candi tervei alapján épült. A torony tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a városra.

7. Frari templom:

Vagy teljes nevév Basilica di Santa Maria Gloriosa dei Frari, a ferences rend által építetett templom a San Zanipolo (Giovanni e Paolo) ikertestvére. Assisi Szent Ferenc poverello rendjének a XIII.század közepén még valóban csak szerény temploma és kolostora épült, majd közel 200 évvel később Dandolo dózse kívánságára és segítségével kezdtek hozzá a nagyszabású templom építéséhez. 1250 körül készültek el az első tervek a templomról, Nicolo Pisano készítette el, majd ezeket az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva, a templom méreteit , növelve, bővítve 1330-ban kezdődtek a munkálatok -Scipione Bon tervei szerint, majd 60 év után a hosszház építésére került sor. 1443-ban lényegében elkészült a templom s 1469-ben felszentelték. A belsőtere görögkereszt alapú- három hajós templom. A Dózse sírok mellett, Canova és Claudio Monteverdi zeneszerző  sírja , Tiziano-jelképes sírja, a híres Pesarói Madonna oltárkép és Mária mennybemenetele, Bellini-szárnyasoltárkép, Donatello-Keresztelő Szent János szobra is itt található.

8. Giudecca sziget

Velencei dialektusban Giudèca vagy régen Zudèca, 8 apró szigetből áll. Területét tekintve ez a legnagyobb lagúna sziget és ez található a legközelebb a történelmi városmaghoz is. Egy hajózás a Canale della Giudecca épületei mentén szintén nem mindennapi látvány. A Giudecca sziget nyugalma, hangulata elvarázsol és mindössze pár perc alatt áthajózhatunk a turistáktól nyüzsgő forgatagba, ahol Velence legfontosabb látnivalói várnak. Kíváló éttermek és a velencei konyha remekei várnak itt ránk egy kellemes ebéd keretében. (sarde in saor, baccalá…)Máig működő női börtön, kiüresedett ipar negyed munkáslakásokkal, Andrea Palladio két csodás temploma, Elton John luxusvillája mind-mind a Giudecca szigeten található. A legellentmondásosabb a velencei szigetek közül. A szigetet eredetileg halszálka, azaz spinalunga alakjáról nevezték el. A Giudecca név eredetével kapcsolatban több történet is létezik, de valószínűleg nevét az egykor itt letelepedő zsidó lakosokról kapta. (Egy másik verzió a ‘zudegà', giudicato-elítélt szóból származtatja.) A korai reneszánsztól a gazdag velenceiek villákat építettek ide, a lagúnára néző déli partra. Michelangelo is itt keresett megnyugvást a Giudeccán 1529-ben Firenzéből való száműzetése idején. Különleges hangulata ma is gyakran vonz ide művészeket. A középkorban a rejtőzködés helye volt, a száműzetésben élő zsidók költöztek ide, hogy új életet kezdjenek, majd később 1835-ben sörfőzdék nyílnak. Ma itt található a város egyik leghíresebb szállodája a Cipriani is valamint a 2007-ben megnyílt híres Hilton Molino Stucky is , melyet egy régi malom épületéből építettek át luxus szállodának .

9. Velencei konyha:

Nem mehetünk el szó nélkül a velencei konyha jellegzetességei mellett sem. Jellemzőek a különböző halételek, frutti di mare-tenger gyümölcsei. Előételek közül isteni fogás egy „sardine saor” hagymával és fenyőmaggal. Gyakoriak a frutti di mare alapú spagettik és risottok. Érdekes velencei fogás a sajátos fekete színű, spaghetti és risotto, mely színét a tintahal húsától és levétől kapja. (Risotto nero di seppie) Fegato alla veneziana: hagyományos velencei fogás, borjúmáj hagymával olívaolajban kisütve. Egykor a karneválok jellegzetes édessége volt, de ma már egész évben megtalálható a velencei cukrászdák kirakatában a híres „frittelle” fánk. Vaníliás vagy csokoládés krémmel vagy egyszerűen csak töltelék nélkül is nagyon finom. Egy finom spritz, Bellini koktél valamelyik hangulatos bárban kihagyhatatlan.

10. Gondolázás:

Hagyjuk a Sole mio-t éneklő díszes gondolákat. Hallgassuk meg később mert az éneklés bizony feláras. Gondolázni nem olcsó mulatság és persze résen kell lennünk hiszen az árakat magasról indítják és aztán alkudozhatunk. Legkedvezőbb áron a Dogana-val szemben lévő gondola kikötőből indulhatunk útnak. Egy 30 perces kör hivatalos ára (max. hat főre) 80EUR. De persze ebben nincs idegenvezetés, és ennyiért a gondolás nem is énekel nekünk. A budapesti taxisokhoz hasonlóan a velencei gondolások is gyakran átverik a külföldieket. Gyakran a szabott ár dupláját is elkérik a tájékozatlan turistáktól. Szóval legyünk figyelmesek! A gondola nevét leggyakrabban a latin „cymbula” (kis csónak) kifejezésből eredeztetik. A jármű legalább ezeréves konstrukció: 1094-ben már név szerint említi Vitale Falier dózse egyik rendelete. A reneszánsz korában mintegy 10 ezer gondola volt a szigetvárosban, amelyek a vagyonosabb réteg mindennapi életét, a városi közlekedést szolgálták – még a hanyatlás korában, Casanova idején is legalább ötezren. A 19. század végétől a gőzhajók, majd a motorcsónakok megjelenésével, illetve a Canal Grande újabb hídjainak építése miatt számuk folyamatosan zsugorodott, ma körülbelül hatszázra tehető.

 De itt persze messze nincs vége a velencei kihagyhatatlan látnivalók sorának...Hiszen ha tehetjük keressünk fel egy üvegfúvó műhelyet Murano szigetén. Barangoljunk egyet a romantikus Torcello szigetén, keressük fel az Arsenale-t, sütessük magunkat a Lido szigetén és mártózzunk meg az Adria hűsítő vízében vagy vaporettóval hajózzunk végig a Canal Grande mentén...
Utazás határok nélkül...