Hasznos tudnivalók ha Olaszországban járunk


Olaszországban éljünk egy kicsit úgy mint az olaszok…Kötetlenül,  lazán, ráérősen és legyünk türelemmel akkor is amikor Giovanni 5 perc után is még mindig kedélyesen telefonálgat, ahelyett hogy a szobakulcsunkat a kezünkbe adná végre.


Pasta, festa, siesta és domani…Idegenvezető koromban ezek voltak a legfontosabb kulcsszavak melyeket egy-egy olaszországi utazás elején ismertettem. Mert ezek okozták és okozzák a legtöbb nehézséget az Olaszországba először ellátogató magyar utazónak. Pasta vagyis tészta, amit a harmadik nap után a csoport jelentős része már nagyon unni szokott, pláne ha paradicsmos alapok valamelyike kerül rá újra és újra, csak más változatban. Mert hát Olaszországban az első fogás szinte mindig tészta, amit hihetetlen széles kínálatban találhatunk az éttermekben a színektől, formáktól a különböző paradicsomos vagy tejszínes változatokig.
Festa…az olaszok nagyon szeretnek ünnepelni és ennek minden lehetőségét meg is ragadják. Minden városnak megvan a saját védőszentje és ennek megfelelően az ünnepe is, mely általában hajnalig tartó mulatozással zárul. De ha a szomszédunkban nyaraló szicíliai család vacsorázni kezd, legalább egy kisebb étteremnyi szórakozó ember által előidézhető hangzavarra és mulatozásra készülhetünk fel. Szóval ha egy népszerű tengerparti üdülőhelyre utazunk és a központban lakunk, akkor valószínűleg pezsgő éjszakai élettel tarkított nyaralásra készülhetünk.
Siestaa szieszta idő sokszor szintén picit beárnyékolja egy-egy tapasztalatlan utazó délutánját. A legmelegebb órákban (12-15.00) az olaszok bizony sziesztáznak. Az üzletek, irodák bezárnak és csak a délutáni órákban nyitnak ki újra, hogy aztán estig nyitva tartsanak. Egy nagyobb városba érkezve sokszor kényelmetlen lehet, ha éppen egyetlen nyitva tartó üzletet sem találunk, de ha bekalkuláljuk a szieszta időt is akkor kellemesen megebédelhetünk, sétálhatunk, várost nézhetünk a köztes időben.
Domanivagyis holnap. Amit a pihentető szieszta után már nem volt idő (vagy kedv) megcsinálni, elvégezni az marad holnapra…Igen és sokszor a recepción csak másnap vagy harmadnap kapjuk vissza az útlevelünket (persze csak ha hagyjuk) vagy éppen éhesen várakozhatunk a vacsoránkra egy ráérősen O sole mio-t kantáló szakács miatt. Non ti preoccupare…Na aggódj…És egy kedves mosoly. Ezzel el is intézik a türelmetlenségünket.
Mercato settimanale: Az olasz piacok hangulata egyedülálló. A színes portékák, illatos gyümölcsök felett egymásnak kiabáló, nevetgélő árusok biztos mosolyt csalnak az arcunkra. Halpiac, gyümölcspiac vagy egy nagyvárosi heti piac kihagyhatatlan program mindenkinek. Amikor még rendszeresen csoportokat kísértem és érintettük a híres Tarviso-i piacot is , az Utasok pár szót azonnal elsajátítottak. Quanto costa?-Mennyibe kerül? Troppo-túl sok, sconto-engedmény, Mert hát alkudni kötelező.

2_7.jpg
Caffé vagyis az igazi olasz KÁVÉ: A legfontosabb állva vagy ülve? Ha pultnál olaszosan állva fogyasztjuk el akkor bizony olcsóbb. Caffé espresso (gyűszűnyi méregerős aromás kávé), caffé lungo (hosszú kávé), caffé americano (nagyobb csészében, hosszú nagyadag kávé) cappuccino (természetesen nem tejszínnel hanem felhabosított tejjel), caffé corretto (eszpresszó egy kis grappával-pálinkával megbolondítva) caffé macchiato (presszó kávé pici tejjel), caffé latte (tejeskávé).

Coperta: Az éttermekben nézzük meg mindig az étlap alján lévő kisbetűs részt is, már ha van...mert persze nem mindig tüntetik fel előre. Az étlapon feltüntetett árnál ugyanis legtöbbször kicsit többet kell fizetnünk. Az étterem minőségétől függően 2-3 vagy több EUR a „pane e coperta”, vagyis „kenyér és teríték”, vagy ha jobban tetszik a felszolgálási díj. Ez gyakran nincs is feltüntetve, vagy csak nagyon eldugott helyen az étlapon, de a fizetésnél biztosan rajta lesz a számlán. Ezért azonban a borravalót sem igazán jellemző, így az olaszok még az utolsó 10 centet is megvárják a fizetéskor visszajáróból. Ha mégis szeretnénk borravalót hagyni elégedettségünk jeléül, akkor a visszajárópénzből egyszerűen hagyjuk az asztalon az erre szánt összeget.

Menu turistico: Ha gasztronómiai élményre vágyunk akkor kerüljük inkább a turista menüt kínáló helyeket. Ha csak egy 2 múzeum közötti gyors éhségcsillapításra vágyunk akkor persze tökéletesen megfelel egy-egy külföldieknek szánt klasszikus menü is, ami ár-érték arányban egyébként tökéletesen megfelelő. Ha pedig jót akarunk enni, akkor egyszerűen nézzünk körül hol esznek az olaszok. Ahol a helyiek ebédelnek rosszul nem járhatunk. A turistáktól elözönlött városokban nagyon gyakran találkozunk ezzel a felirattal már az éttermek bejáratánál. Kedvező áron kínálnak 2-3 fogást, esetleg egy italt is. A levessel kapcsolatban megjegyezzük: elég ritkán fogunk étlapokon találkozni vele. Ami nem is nagy baj, ha figyelembe vesszük, hogy nem túl jók a levesek készítésében. Esetleg egy minestrone-t próbáljunk meg ha mindenképpen a sok tészta után levesre vágyunk. Más levest nemigen esznek, és ezt is csak ritkán, létezik még a brodo (húsleveles) amibe sokszor tortellinit főznek bele. Egy étkezés tésztával, esetleg rizzsel kezdődik. A rizs finom rizottó, különféle módokon elkészítve. A halakhoz, húsokhoz nem fogunk sem rizs, sem krumpli köretet kapni. Csak néha krumplit sütve de leginkább párolt zöldséget vagy salátát, ahol a saláta általában fejes salátát jelent, esetleg vegyes salátát, vagyis a zöldsalátához egy kis paradicsom is járul. Általában nincs ízesítve, egyáltalán nem úszik ecetes vízben, hanem magunk készítjük el az ízesítést. Sóval, borssal, olívaolajjal és balzsamecettel.

1_21.jpgPizza: Ha csak egy szeletet is, de ne hagyjuk ki , hogy az igazi olasz pizzát megkóstoljuk. Az olasz tengerpartokon egyik pizzéria hívogatóbb a másiknál. A pizzát vékony tésztájúra nyújtják, és különböző feltétekkel készítik, az olaszok nagy kedvence például a négysajtos, quattro formaggi, és a sonkás, gombás, articsókás capricciosa pizza. Kerüljük el messzire ha azt látjuk *Pasta congelata , ez úgyanis azt jelenti hogy előre készített lefagyasztott tésztát használnak a pizzához. Az eredmény magáért beszél…Felejtsük el. És nem árt ha megnézzük azt is, hogy igazi kemencében készülő pizzára számíthatunk e…Mert hát bizony az az igazi. Igazán jó pizzát azt mondják csak Rómától délre csinálnak. Na de ez azért nem igaz szerencsére. De persze az is tény, hogy a pizzasütők általában délről származnakJ Az olaszok általában vacsorára esznek pizzát, egy-egy család pénteken vagy szombaton közös programként ül be egy pizzeriába. A legtöbb pizzeria délben nincs is nyitva, csak késő délután kezdik a kemencét melegíteni. Pékségekben szeletelve is árulnak pizzát, azt is nyugodtan vehetünk, friss, olcsó, és elűzi pillanatnyi éhségünket. Gyakran bárokban is látható szeletelt pizza, ez viszont valószínűleg ott áll reggel (vagy tegnap reggel) óta, mikróban lesz melegítve, tehát kerülendő. Az éttermekben viszont elvárják tőlünk, hogy úgy együnk, mint az olaszok. Vagyis első fogásnak egy tál tészta, aztán hús vagy hal körettel, desszert.

 

Buon divertimento!